Az alapkezelőket is utoléri az uniós szabályozási láz

2009.04.30. BruxInfo

Regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettség alá helyezné az Európai Bizottság a zárt befektetési alapokat kezelő intézményeket. Brüsszel a bankárok és a vállalatvezetők javadalmazásáról szóló ajánlásokat is közzétett. A javaslatok fogadtatása azonban inkább negatív lett.

Újabb elemeket hozott nyilvánosságra a jelenlegi válság miatt felgyorsított uniós pénzügyi szabályozási reformcsomagból április 29-én az Európai Bizottság. A testület irányelv-tervezetet terjesztett elő az úgynevezett alternatív befektetési alapok kezelőiről (Alternative Investment Fund Managers, AIFM). Állásfoglalást vagy közleményt (kommunikációt) is megfogalmazott arról, hogy új, horizontális jellegű befektető-védelmi szabályokat kellene alkotni a lakossági befektetési szolgáltatások terén. Emellett két, nem kötelező jellegű ajánlást is közzétett: az egyik a vállalatvezetők javadalmazásáról, a másik a pénzügyi szektor vezetőinek javadalmazásáról szól.

Az AIFM-szabályozás a tervek szerint lényegében minden olyan befektetési alapra vonatkozna, amely nem tartozik a nyílt alapokat szabályozó UCITS-irányelv hatálya alá. Ide tartoznak többek között a vállalatfelvásárlásra szakosodott zárt befektetési alapok (private equity), az intézményi befektetők fedezeti ügyleteire szakosodott hedge alapok, az árupiaci alapok, vagy az ingatlanalapok. A leendő AIFM-irányelv hatálya alá tartozó alapok – miközben gyakran igen magas hozamokat tesznek lehetővé – általános megítélés szerint vagy túl nagy kockázatok felvállalásával működnek, vagy pedig könnyen olyan likviditási nehézségekbe ütközhetnek, ami miatt az átlagos magánszemélyek számára nem megfelelő befektetési eszköznek minősülnek. Az EU-ban működő ilyen alapok bizottsági számítás szerint a tavalyi év végén összesen 2 ezer milliárd eurónyi eszközállomány felett rendelkeztek.

Ezeket az alapokat jelenleg általában nemzeti szinten szabályozzák, tagállamonként eltérő módon és mértékben, de általában meglehetősen kevéssé. Vonatkoznak rájuk emellett bizonyos általános jellegű (de nem szektorspecifikus) uniós szabályok, illetve az ágazatok által saját maguk számára kifejlesztett magatartási kódexek és standardok. Összességében azonban az AIF-szektor meglehetősen kevéssé szabályozottnak számít és a Bizottság értékelése szerint a közelmúltban kiderült, hogy ezek az alapok nem is működnek kellően átláthatóan. Különösen nagy gond a Bizottság szerint, hogy a jelenlegi szabályozási környezet egyáltalán nincs tekintettel az ilyen alapok által jelentett kockázatok határokon átnyúló jellegére.

Ezért állt elő most irányelv-tervezettel a Bizottság, részben azért is, hogy érvényt szerezzen annak az általános elvének, miszerint a pénzügyi szektor minden releváns szereplőjét megfelelő szabályozás és felügyelet alá kell helyezni. A javasolt jogszabály a száz millió eurónál nagyobb befektetési portfoliót kezelő AIF-alapokra vonatkozna. Lapértesülések szerint eredetileg a Bizottság jóval magasabb értékhatárt szeretett volna, ám az előzetes informális egyeztetések során Német- és főleg Franciaország a limit lejjebb szállítását követelte, s Brüsszel végül engedett ennek.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG