KMKF - Jogi minimum kell a határon túli magyarság nyelvhasználatában és oktatásában

2009.05.27. MTI

Jogi minimumot, úgynevezett "minimálstandardot" fogalmazott meg a határon túli magyarság nyelvhasználatának és oktatásának védelme érdekében a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) jogi albizottsága.

Balog Zoltán (Fidesz), az albizottság társelnöke a KMKF bizottságának üléséről tartott sajtótájékoztatón szerdán elmondta, hogy a Szlovákiában és Ukrajnában a kisebbségek ellen tervezett jogi lépések "rossz irányt" jelentenek, amelyek ellen jogi és diplomáciai eszközökkel is fel kell lépni. Emlékeztetett arra, hogy a Külügyminisztérium államtitkári szinten egyeztet az érintett országokkal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi biztosa is tájékoztatást kap az ügyben, és Magyarország nemzetközi fórumokon, például az Európa Tanácsban is kész kiállni a határon túli magyarok jogainak védelmében.

A "minimálstandard" szempontjából az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte "a jelenlegi jogok szűkítését", ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai normákat figyelembe véve szükséges a határon túli magyarok helyzetének javítása.

Csiha Judit (MSZP), a KMKF jogi albizottságának kormánypárti társelnöke hangsúlyozta, hogy a minimális jogokba beletartozik a szabad nyelvhasználat, a kultúra ápolásának joga és a saját nyelven történő ügyintézés is. Csiha Judit elmondta, hogy a KMKF albizottsága foglalkozik szerdai ülésén azzal az elektronikus adatbázissal, amely a Magyar Tudományos Akadémia segítségével készül a magyarországi kisebbségek helyzetéről, és azzal a kutatómunkával is, amely a határon túli magyarsággal kapcsolatos jogalkotási folyamatokat vizsgálja, és foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek "diszkriminatívan érinthetik a határon túli magyarokat".

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
JOGALKOTÁS
KISEBBSÉGI JOGOK
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK
OKTATÁSÜGY