Ombudsman - Az APEH nem válhat magánérdekek érvényesítésének eszközévé

2009.05.28. MTI / OBH

Összeegyeztethetetlen volna a jogállamiság elvével és az abból fakadó tisztességes eljáráshoz való joggal, ha a megalapozatlan bejelentések nyomán tízezerszám elrendelt vizsgálatok miatt a közigazgatási szervek - törvényi rendeltetésükkel szemben - a magánérdek érvényesítésének egyfajta bevett eszközévé silányodnának. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az APEH elnökénél kezdeményezte a névtelen bejelentések kritikus kezelését.

Szabó Máté az APEH elnökétől kapott levél nyomán vizsgálta a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos adóhatósági gyakorlatot. A tájékoztatás szerint 2007-ben 16.983 ügyirat közül 10.702-t az APEH közérdekű bejelentésként kezelt, aminek 54 %-a névtelen beadvány volt. A későbbi vizsgálatok kiderítették, hogy a bejelentéseknek csak 30 %-a volt megalapozott, 10 %-a részben megalapozott. A bejelentések között számosat ismeretlen személy más nevének felhasználásával terjesztett elő.

A biztos rámutatott, hogy az adóhatóságnak minden esetben először arról kell meggyőződnie, hogy a bejelentés az abban megjelölt személytől származik és nem nyilvánvalóan rosszhiszemű, ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést elkövetető, mást zaklató, neki kárt vagy egyéb jogsérelmet okozó próbálkozásról van szó. A névtelen beadványok szerzőit azonban legtöbbször távolról sem a közérdek és közjó iránt érzett megalapozott aggodalom vezérli. Ezek a bejelentések sokszor valamiféle magánbosszú megnyilvánulásai, amihez jogállamban állami szerv nem nyújthat segítséget. A polgári demokratikus társadalmaktól idegen, poszt-totalitárius örökségnek tekinthető az évi tízezres nagyságrendben előterjesztett, döntő többségében megalapozatlan bejelentés. A jelenség nehezen teljesíthető munkaterhet eredményez, ami kihatással lehet az APEH tevékenységére.

Az ügyben nem érintettől érkező bejelentés alapján – és kellő körültekintés után – csak akkor kerülhet sor az eljárás megindítására, ha azt hivatalból is kezdeményezhetnék. Az eljárás megindításáról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt és a bejelentőnek nincsenek ügyféli jogai.

A biztos arra is rámutatott, hogy a bejelentő - mivel az ügyre vonatkozó tényről tudomással bír - tanúként is meghallgatható. Ez esetenként számtalan, az eljárás gazdaságosságát és hatékonyságát is magában hordozó előnnyel járhat, a tényállás alaposabb és gyorsabb tisztázását segítheti. A meghallgatás során meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, így pedig kizárható, hogy más nevében előterjesztett bejelentés alapján folytatódjon az eljárás, és minimalizálható az abból fakadó visszásságok esélye is. Mindezek mellett a tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire – írta Szabó Máté ombudsman, aki ajánlását megküldte az APEH elnökének.

  • kapcsolódó anyagok
APEH
ADÓZÁS
OMBUDSMAN