Brüsszel gyors bankfelügyeleti reformot javasol

2009.05.28. BruxInfo

Az Európai Rendszerkockázati Tanács felügyelné a jövőben makroszinten a pénzügyi rendszert, míg az egyes pénzintézetek tevékenységének ellenőrzését a pénzügyi felügyeletek európai rendszere végezné – ez lenne a két sarokpontja a pénzügyeleti felügyeletek reformjának, amelyről szerdán hozta nyilvánosságra egyelőre állásfoglalás formájában elképzeléseit az Európai Bizottság.

A pénzügyi felügyeletek leendő rendszere két pillérre épülne. Az egyik, az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRC) makroszinten kísérné figyelemmel a pénzügyi rendszer stabilitását és időben felhívná a figyelmet a rendszerszinten jelentkező kockázatokra, szükséges esetben ajánlásokkal segítené a problémák orvoslását. Az Európai Bizottság által javasolt új rendszer másik pillére, a pénzügyi felügyeletek európai rendszere pedig a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzintézetek tevékenységét felügyelné mikroszinten, tehát az egyes pénzintézetek szintjén. Brüsszel ennek az új, makro- és mikroprudenciális modellnek a létrehozásával előzné meg a mostanihoz hasonló pénzügyi válságok előfordulását a jövőben.

 

Brüsszel az ismert francia bankár, Jacques de Larosière vezette szakértői csoport február 25-én ismertetett ajánlásai alapján képzeli el a bankfelügyeleti rendszer reformját. A leglényegesebb különbség a februári ajánlásokhoz képest, hogy a Bizottság nem várna 2012-ig a változtatásokkal, hanem már 2010-ben bevezetné az új rendszert. Brüsszel a mostani közleményt az EU27-ek állam- és kormányfőinek június 18-19-i ülése elé terjeszti megvitatásra, majd valamikor ősszel kíván előrukkolni a hivatalos jogszabályi javaslatokkal.

 

„A pénzügyi felügyelet Európában nem tartotta a lépést a piacok integrációjával. A válság megmutatta, hogy a jelenlegi rendszer nem képes a gyors reagálásra és nem felel meg az egységes pénzügyi szolgáltatási piac követelményeinek. Az új rendszer a pénzügyi stabilitásért felelős grémiumok szakértelmének legszélesebb skáláját ötvözi majd a tevékenységüket koordináló erős európai testületekével” – jelentette ki Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos.

 

A Bizottság javaslatainak értelmében a pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyeletéért felelős rendszerkockázati tanácsot az Európai Központi Bank elnöke irányítaná, de tagjai között lenne mind a 27 EU-tagállam jegybankjának elnöke, továbbá az EKB, a Bizottság és az európai felügyeleti hatóságok képviselői – összesen öt tucatnyi intézmény reprezentánsai. Az ESRC-nek összesen 62 tagja lesz, közöttük 34 rendelkezik majd szavazati joggal. A City önállóságát féltő brit kormány ellenállása miatt a Bizottság ugyanakkor nem javasolja, hogy az új testület ajánlásait a kormányoknak és a nemzeti felügyeleteknek kötelezően végre kell majd hajtaniuk. El lehet tehát ezektől térni, de indoklási kötelezettség mellett.

 

A mikroszintű felügyeletért felelős új szerv nem lesz nemzetek feletti intézmény, mint azt többek között annak idején a magyar kormány is javasolta, hanem a nemzeti felügyeletek és a már meglévő európai felügyeleti struktúrák (a 3 fő szabályozó hatóság) között építene ki partnerséget.

 

A Bizottság előterjesztése nem terjed ki a Larosière-féle tervnek arra az egyik legellentmondásosabb elemére, amely a pénzügyi felelősség különböző szereplők közötti megoszlását illeti. Számos tagállam számára ugyanis elfogadhatatlan lenne, hogy ha történetesen egy, az új rendszerben, valahol európai részvétellel meghozott döntésnek negatív hatásai lennének egy-egy bankra, akkor annak anyagi következményeit a szóban forgó tagország adófizetői állják. Charlie McCreevy biztos szerint a mostani állásfoglalásnak azért nem része a tehermegosztás kérdése, mert ha ebbe az irányba mennének el, akkor - miután adófizetőket érintő kérdésről van szó – a közösségi alapszerződés módosítására lenne szükség, amit a Bizottság nem javasol. Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos hozzátette, hogy a kérdést – ha nem is jogi eszközökkel – politikai megállapodás révén kezelni kell.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ