Újabb brüsszeli pofon

2009.06. 2. BruxInfo

Hamarosan újabb fejezet nyílhat a Microsoft és az Európai Bizottság közötti versenyjogi konfliktussorozat több éve húzódó történetében. Brüsszel arra készül, hogy alternatív böngészőprogramok kötelező beépítését írja elő a Windows operációs rendszerbe.

A Wall Street Journal értesülései szerint Brüsszel arra készül, hogy alternatív böngészőprogramok beépítését írja elő a Windows operációs rendszerbe a világ legnagyobb szoftvercégének.

Az Európai Bizottság először 1998. decemberében indított vizsgálatot a Microsoft üzleti praktikái ellen, egy piaci versenytárs, a Sun Microsystems panaszára. Ennek eredményeként 2004. március 24-én ítélte először nagy összegű pénzbüntetésre (497 millió euróra) a Bill Gates által alapított céget, amiért az visszaélt piaci erőfölényével. Ekkor arra is kötelezte a redmondi székhelyű óriásvállalatot, hogy dobja piacra a Windows operációs rendszer Media Player audió- és videólejátszó nélküli változatát is. Erre az indoklás szerint azért volt szükség, mert a Media Player automatikus beépítése más gyártók hasonló fejlesztéseit szorította ki tisztességtelen eszközökkel a piacról. Egyúttal azt is előírta a cégnek, hogy biztosítson versenytársai számára olyan hozzáférést a Windows forráskódjához, ami lehetővé teszi számukra, hogy ők is olyan programokat tudjanak írni, amelyek éppen olyan jól futnak Windows-os környezetben, mint a Microsoft saját programjai.

A Microsoft a büntetést befizette, de egyúttal meg is támadta azt az Európai Elsőfokú Bíróság előtt. Mivel pedig a forráskódot továbbra is titokként kezelte, 2006. július 12-én újabb büntetést kapott, ezúttal 280,5 millió euró értékben. 2007. szeptember 17-én közzétett ítéletében az Elsőfokú Bíróság gyakorlatilag minden fontos vitás kérdésben a Bizottságnak adott igazat, amire reagálva 2007. október 22-én a cég közölte: eláll a további fellebbezés lehetőségétől.

A történet azonban itt távolról sem ért még véget. 2007. december 13-án egy norvég böngészőprogram-fejlesztő (az Opera Software ASA) panaszt emelt a Microsoft ellen a Bizottságnál, azt állítva, hogy az Internet Explorer böngészőprogram automatikus beépítése a Windows-ba a fogyasztók és az alternatív böngészőprogram-író cégek számára egyaránt káros.

A Bizottság ez alapján újabb vizsgálatot kezdett és 2009. január 17-én bejelentette: a versenyügyi eljárásokban a gyanú vélhető megalapozottságát jelentő kifogási nyilatkozatot intézett az amerikai óriáscég ellen. Ebben azt az előzetes véleményét fogalmazta meg Brüsszel, hogy – bár a vizsgálat még tart – jelenlegi álláspontja szerint az Internet Explorer „hozzákötése” a Windows-hoz kimeríti a piaci erőfölénnyel való visszaélés jogi kategóriáját, s így a közösségi alapszerződés 82. cikkének megsértésével ér fel. (Időközben, immár mintegy mellékesen, 2008. február 27-én a Bizottság immár harmadszor is megbüntette a Microsoftot, ezúttal 899 millió euróra, még az előző, 2004-es határozat további be nem tartása miatt.)

Brüsszel azonban tanult a Media Player körüli kalamajkából. Akkor ugyanis a Microsoft úgy tett eleget a Bizottság követelésének, hogy kissé nevetségessé is tette Brüsszelt: azonos áron dobra piacra a Windows Media Player nélküli illetve azzal együtt kínált változatát. Ebből egyértelműen kiderült, hogy a Bizottság rossz taktikát választott, amikor a két termék szétválasztása mellett kardoskodott. A fogyasztók az azonos ár mellett gyakorlatilag nem vásárolták a Media Player nélküli változatot, így az audió- és videólejátszók piacán a Microsoft tisztességtelen eszközökkel elért uralkodó pozícióját nem sikerült megingatnia Brüsszelnek.

  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
SZOFTVER
MICROSOFT