Magyar ügyek az Európai Közösségek Bírósága előtt

2009.06. 4. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A Budapesti Erőmű Zrt. keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság ellen, továbbá az EKB döntést hozott a Pannon GSM ügyben, melyben fogyasztókkal kötött szerződésekben a szolgáltató által bíróság illetékességét előíró rendelkezés tisztességességét vizsgálta.

A Pannon Hőerőmű (T-352/08. sz. ügy), a Csepeli Áramtermelő (T-370/08. sz. ügy) és az AES-Tisza Erőmű (T-468/08. sz. ügy) után a Budapesti Erőmű Zrt. is keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság ellen, a brüsszeli szervnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata miatt. A Bizottság e határozatában megállapította, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek és a hazai villamosenergia-termelők között kötött hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító villamosenergia-vásárlási megállapodások a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak. A Bizottság ezért elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.

A C-243/08 számú Pannon GSM ügyben a Budaörsi Városi Bíróság a 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmezését kéri  Elsőfokú Bíróságtól, ez alapján a fogyasztókkal kötött szerződésekben a szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a közösségi jog alapján nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve.

2004. december 12-én Sustikné Győrfi E. mobiltelefon-szolgáltatás nyújtására vonatkozó előfizetői szerződést kötött a Pannon társasággal. A szerződés aláírásával egyidejűleg Sustikné Győrfi E. a társaság általános szerződési feltételeit is elfogadta, amelyek között szerepel a Pannon székhelye szerinti bíróság, a Budaörsi Városi Bíróság illetékességének kikötése az előfizetői szerződésből eredő, illetve az azzal összefüggő minden jogvitára.

Mivel Sustikné Győrfi E. nem teljesítette a szerződésből eredő kötelezettségeit, a Pannon a Budaörsi Városi Bírósághoz fordult, amely megállapította, hogy a rokkantnyugdíjas előfizető állandó lakóhelye Dombegyházán van, Budaörstől 275 km-re, és a két helység közötti közlekedési lehetőségek nagyon korlátozottak.

A magyar bíróság azt is megállapította, hogy a magyar polgári perrendtartás szabályai szerint, ha az előfizetői szerződés nem tartalmazta volna az illetékességét kikötő feltételt, az előfizető lakóhelye szerinti bíróság lett volna a területileg illetékes bíróság.

Ilyen körülmények között a Budaörsi Városi Bíróság, mivel kétségei voltak az előfizetői szerződésben alkalmazott, az illetékességét kikötő feltétel esetleges tisztességtelen jellegére vonatkozóan.

A Budaörsi Városi Bíróság az irányelv egyes rendelkezéseinek értelmezését kérte az Európai Bíróságtól, és ennek keretében különösen arra kíváncsi, hogy a 93/13/EGK irányelvben a fogyasztóknak biztosított védelem szükségessé teszi-e a nemzeti bíró számára, hogy hivatalból, erre irányuló kérelem-, a szerződési feltétel tisztességtelen voltára alapított megtámadása hiányában is - függetlenül az eljárás jellegére peres, vagy nemperes voltára - megítélje egy elé tárt szerződésben foglalt feltétel tisztességtelen jellegét, és így saját illetékességének vizsgálata során is a szolgáltató által alkalmazott kikötését hivatalból vizsgálja.

Választ vártak továbbá arra is, hogy az irányelv értelmezhető-e úgy, hogy a szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltétel nem ipso iure, hanem csak a fogyasztó erre irányuló kérelme, a tisztességtelen feltétel eredményes megtámadása esetén nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve.

A Bíróság C-243/08. sz. ügyben hozott ítélete szerint a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegét.

A Bíróság mindenek előtt emlékeztet arra, hogy az irányelv által a fogyasztóknak nyújtott védelem kiterjed azokra az esetekre is, amikor az eladóval vagy a szolgáltatóval tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződést kötő fogyasztó tartózkodik attól, hogy e feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozzon, vagy azért, mert nem ismeri jogait, vagy azért, mert e hivatkozástól visszatartják őt egy esetleges bírósági eljárás költségei.

Következésképpen a fogyasztóvédelem területén eljáró nemzeti bíróság szerepe nem korlátozódik annak puszta lehetőségére, hogy valamely szerződési feltétel esetlegesen tisztességtelen jellegét megítélje, hanem magában foglalja e kérdés hivatalból, akár saját illetékességének vizsgálata során történő értékelésének kötelezettségét is, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.

Ha a nemzeti bíróság álláspontja szerint az ilyen feltétel tisztességtelen, annak alkalmazását mellőzi, kivéve, ha a fogyasztó e bíróság általi kioktatást követően nem kíván hivatkozni a tisztességtelen jellegre és a kötelező erő hiányára.

Továbbá, összeegyeztethetetlen az irányelvvel az a nemzeti jogszabály, amely szerint valamely tisztességtelen szerződési feltétel kizárólag akkor nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ha azt a fogyasztó a nemzeti bíróság előtt eredményesen megtámadta. Egy ilyen szabály ugyanis a nemzeti bíróságot megfosztaná attól a lehetőségtől, hogy hivatalból értékelje valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét.

Ezt követően a Bíróság kimondja, hogy tekinthető tisztességtelennek a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott olyan feltétel, amely egyedileg nem került megtárgyalásra és amely az eladó vagy szolgáltató székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki.

Az így kijelölt bíróság ugyanis távol eshet a fogyasztó lakóhelyétől, ami megnehezítheti megjelenését a bíróság előtt. Kis perértékű perek esetében a fogyasztónak a bíróság előtt való megjelenésével járó költségek visszatartó hatásúak lehetnek, és arra indíthatják, hogy teljesen lemondjon a bírósághoz fordulás lehetőségéről vagy a védelemről.

Végül a Bíróság rámutat: a magyar bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen ügy körülményeire tekintettel a Sustikné Győrfi E. és a Pannon között megkötött előfizetői szerződésben alkalmazott illetékességi kikötés tisztességtelennek tekinthető-e.

 

 

 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA