Rövidesen dönt az Ab a volt főbíró gyűlöletbeszéddel kapcsolatos beadványáról

2009.06. 8. MTI

A társadalmi együttélés szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az emberi méltóságot védő alkotmányos elvek jobban érvényre jussanak Magyarországon - mondta az MTI-nek Lomnici Zoltán annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) rövidesen dönt a volt főbíró gyűlöletbeszéddel kapcsolatos beadványáról.

Három éve, 2006. június 8-án, még a Legfelsőbb Bíróság elnökeként fordultam a testülethez annak érdekében, hogy értelmezze a szabad véleménynyilvánítás jogát, illetve az emberi méltóság alapjogát a jó hírnévhez való joggal összefüggésében - mondta Lomnici Zoltán.

"Illúziók nélkül, mégis optimistán várom az Alkotmánybíróság döntését" - fűzte hozzá a volt főbíró.

Elmondta: 2003-ban egy nagy port felvert ítélőtáblai felmentő határozat után tárgyalt a Mazsihisz és a nemzeti kisebbségek vezetőivel, és abban állapodtak meg, hogy áttekintik a bírói gyakorlatot annak érdekében, hogy a kifogások megszűnjenek.

A Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetőivel folytatott megbeszélést követően világossá vált, hogy az ítélkezési gyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükség lenne az Alkotmánybíróság állásfoglalására - mondta a volt főbíró.

Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a bírák nem utasíthatóak, ítéleteik tartalmát a bírósági vezetők sem befolyásolhatják.

Az Alkotmánybíróság többször kifejtette álláspontját az emberi méltóság kapcsán a büntető jog tekintetében. Eszerint a véleményszabadság gyakorlása szinte csak abban az esetben korlátozható a büntetőjog eszközeivel, ha az erőszak közvetlen veszélye fenyeget. A testület szerint az emberi méltóságot sértő cselekményekkel szemben a polgári jog eszközeivel lehet eredményesen fellépni, azonban ennek részleteit nem dolgozta ki az Ab - mondta a volt főbíró.

Lomnici Zoltán beadványa elsősorban arra irányul, hogy nem büntetőjogi eszközökkel korlátozható-e az emberi méltóság védelmében a véleménynyilvánítás.

A volt főbíró emlékeztetett arra: Európa tanácsi határozat szól arról, hogy a nemzeti jogrendszereknek lehetővé kell tenni a hatóságok számára a gyűlöletbeszéd elleni eredményes fellépést.

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy hétfőn tárgyalja negyedszer a testület a volt legfelsőbb bírósági elnök alkotmányértelmezésre vonatkozó indítványát, és hamarosan, akár már egy-két héten belül megszülethet a döntés.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
GYŰLÖLETBESZÉD