Ab: hatáskör hiányában visszautasítva

2009.06. 9. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2009. június 8-i ülésén elfogadott végzésében döntött Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének az Alkotmány értelmezé­sére irányuló indítványáról.

Az indítvány egyrészt a gyűlöletbeszéd, másrészt a bí­rákkal szembeni véleménynyilvánítás alkotmányos korlátainak kérdésében kérte az Ab absztrakt alkotmányértelmezését, utalva a joggyakorlat bizony­talanságaira. Az Ab – korábbi gyakorlatával egyezően – úgy döntött, hogy az indítvány elbírálására elvont alkotmányértelmezési eljárásban nincs hatásköre, mert az alapjogokat az Alkotmány szerint csak törvény korlátozhatja, így a szólásszabad­ság korlátairól csak a korlátozó törvény ismeretében lehet állást foglalni. Enélkül az Ab a törvényhozó helyett hozna jogalkotói döntése­ket. Ugyanígy a bírói gyakorlat egységesítése sem az Ab hatásköre. Ezért az indítványt az absztrakt alkotmányértelmezési eljárás előfeltételeinek hiá­nyában visszautasította. Az Ab ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az indítvány lényeges al­kotmányjogi kérdéseket vet fel. Ezért röviden áttekintette a szabad véleménynyilvá­nításhoz való jog tartalmáról, korlátozhatóságáról szóló, mintegy két évtizedes gya­korlatának meghatározó döntéseit. Többek között utalt a 96/2008. (VII. 3.) AB határozatára, amely az indítványban felvetett egyes kérdésekben, különösen a közösségek méltóságával kapcsolatosan – a Polgári törvénykönyv módosítása kapcsán – már állást foglalt.

 

Az Ab el­múlt években többször foglalkozott a véleményszabadság alkotmá­nyossági kérdé­seivel, így tavaly júniusban is, amikor az államfő két, előzetes normakontrollra irányuló indítvá­nyára válaszolt. A Polgári törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogok védelmét kiegészítő szabá­lyozásával kapcsolatosan érintette a volt főbíró által felvetett al­kotmányértelmezési kérdéseket is. A testület ebben a döntésében hangsúlyozta: „a gyűlöletbeszéd kapcsán a sé­relmet szenvedő személy és a társadalom ma sem eszköztelen. A büntetőjog, a köz­igazgatási jog és a személy­hez fűződő jogok védel­mét garantáló polgári jog is ren­delkezik azokkal a jogi eszkö­zökkel, amelyek alanyi jogsérelem esetén jogvédelmet biztosítanak.” A Büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben pedig kifejtette: „Az állam elsőrendű kötelessége az ember sért­hetetlen és elidege­níthetetlen alap­vető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Ez az alkotmányos pa­rancs a gyűlölet­beszé­det érintően különböző kötele­zettséget ró a jog­alkotókra, a jog­alkalmazókra és a po­litikai élet alakí­tóira. A tör­vényhozónak meg kell alkotnia azo­kat a jogszabályo­kat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi együtt­élést megnehezítő és egyúttal jogsé­re­lemmel járó gyalázkodó, becsmérlő közlésekkel szem­beni fellé­pést. A jogalkalmazók köte­lessége a jogrendszer meglévő, a becsület­sértést és a kö­zösség elleni izgatást szankci­onáló normák al­kalmazása. A politikai élet alakítói­nak pedig következete­sen meg kell nyilvánulniuk a kirekesztő nézetekkel szemben.”

 

Az alkotmányértelmezési indítvánnyal összefüggésben érdemes még megjegyezni, hogy a gyűlöletbeszéd ügyében jelenleg is van az Ab előtt előzetes normakontrollra irányuló államfői indítvány. Sólyom László köztársasági elnök tavaly november 26-án fordult a testülethez az emberi méltóságot sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény véleményezését kérve. Az Ab várhatóan ősszel dönt ebben az ügyben.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
GYŰLÖLETBESZÉD