Korrektnek nevezte hétfői meghallgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban Baka András; a főbírójelölt az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy jelöltségével kapcsolatban semmiféle kérés nem érkezett hozzá a pártoktól, ami szerinte a főbíróválasztás tisztaságának egyik alapvető követelménye, továbbá ő magas sem kért, illetve ajánlott segítséget megválasztásával összefüggésben senkinek.

Jelöltségem kapcsán annak segítésére vagy támogatására senkit nem kértem, megválasztásom esetére semmiféle pozíciót, előnyt, semminemű támogatást nem ígértem, és fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezt egyetlen párt vagy szervezet, illetve annak egyetlen tagja sem kérte tőlem” – idézte Baka András az MTI-nek azt a nyilatkozatot, amelyet hétfői meghallgatásán az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) előtt tett.

Az államfő jelöltjét a jelenleg 14 tagú testület hétfői rendkívüli, nem nyilvános ülésén 11:3 arányban támogatta.

Baka András az MTI-nek kiemelte, hogy a meghallgatás korrekt volt, és ezt nem elsősorban az eredmény, hanem az ülés lefolyásának módja miatt állítja.

A mintegy másfél órás meghallgatáson a jelölt összefoglalta programját, amely alapvetően nem változott az egy évvel ezelőtti jelölés óta. Baka András célja főbíróvá megválasztása esetén többi között a bírósági eljárások időtartamának rövidítése, a bíróságok szakmai munkájának és a bírák továbbképzésének erősítése, a nyilvánosság biztosítása és a Legfelsőbb Bíróság jogegységgel kapcsolatos munkájának javítása.

A jelölt központi szolgálati bíróságot kíván felállítani, amely a bírák alkalmassági, munkaügyi és fegyelmi ügyeiben döntene.

A központi bírósági igazgatás, az OIT összetételével kapcsolatban a jelenlegi létszámarányos képviseleti elv helyett egy, a szakmai szempontokat jobban kifejező rotációs rendszer kialakítását tartja kívánatosnak Baka András.

Arra a kérdésre, hogy mi változhatott egy év alatt, hiszen tavaly májusban még hasonló program alapján az OIT 7:6 arányban nem támogatta jelölését, Baka András elmondta: sokat számított, hogy részletesebben, árnyaltabban fejthette ki elképzeléseit, és ehhez az is hozzájárult, hogy míg 17 éves strasbourgi bírói tevékenysége során elsősorban kívülről ismerte meg a magyar bíróságok eredményeit és hibáit, addig az elmúlt több mint egy évben belülről, emberközelből is megismerhette a magyar igazságszolgáltatást, jobban érti a nehézségeket, problémákat, és jobban eligazodik a szervezeti és emberi viszonyok között is.