Betegjogok: ki állja a külföldi kezelés költségeit?

2009.06.10. BruxInfo

Akár már a svéd elnökség alatt megállapodhatnak a tagállamok az európaiak határokon átnyúló betegjogairól szóló szabályozásról - mondta Székely Tamás magyar egészségügyi miniszter a keddi luxemburgi tanácsülést követően, mely téma kapcsán az utolsó fennálló vitatéma a tagországok közt arról zajlik, milyen mértékben fedezzék a polgáraik külföldi kezelését.

Hosszú ideje húzódó vitának és bizonytalanságnak vethet véget, amennyiben sikerül megállapodniuk a Huszonheteknek a polgáraik külföldi gyógykezelésére vonatkozó egységes szabályozásról és az ehhez szükséges költségtérítési szabályok tisztázásáról. A személyek, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad mozgása - mint európai alapszabadságok - magukban foglalják régóta annak lehetőségét, hogy az európai polgárok ott vegyenek igénybe orvosi kezelést ahol szeretnék, ennek szabályozási kereteit máig nem öntötték egységes formába az európai egészségügyi miniszterek. A késedelem egyik legerősebb indoka az, hogy az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos kérdések tagállami hatáskörbe tartoznak.


A kedden Luxembourgban megtartott egészségügyi tanácsülés után Székely Tamás magyar egészségügyi miniszter elmondta, megítélése szerint jó esély van rá, hogy már a következő svéd EU-elnökségi félév alatt elfogadják a szabályozást, melynek első olvasati szövegét az Európai Parlament áprilisban szavazta meg.


A vitán minden tagország felszólalt, egyetértve a szabályozás fontosságában, ellenben eltérő véleményeket vallottak arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben legyenek kötelesek a tagállamok polgáraik külföldi kezelését visszatéríteni. Ennek jelentősége abban áll, hogy a különböző országokban más és más orvosi beavatkozások és gyógyászati kezelések minősülnek térítendőnek. A magyar álláspont szerint - melyet egyebek mellett a lengyelek, a szlovénok, a románok, az osztrákok és a belgák is osztanak - csak a polgárok saját hazájában az egészségügyi biztosításuk által támogatott és térített beavatkozások és kezelések minősüljenek a külföldi kezelések esetében is térítendőnek. Ezzel szemben például a finnek szerint nem indokolt ilyen különbségtétel.


Székely elmondta, annak ellenére, hogy hazánk álláspontja szerint nem kell többletjogokat biztosítani a szabályozás által, támogattuk a ritka betegségekre vonatkozó különleges szabályok elfogadását, hasonlóan a legtöbb tagállamhoz. Az EP Tanács elé került szövege ugyanis különleges szabályokat alkalmazna azokra a polgárokra, akik ritka betegségeik gyógyítása végett szeretnének külföldön kórházi ellátásban részesülni, mivel arra például saját hazájukban nincs megfelelő lehetőség. Ezekre a betegekre a parlament olyan költségtérítési szabályokat szeretne kidolgozni, melyek értelmében akkor is járna nekik vissza a pénz, ha saját tagországuk jogszabályai erre nem adnak lehetőséget. Emellett extra költségeiket is fedeznie kellene az államoknak, valamint minden szükséges információhoz köteles lenne hozzásegíteni az arra rászorulókat. A jelentés szerint azonban a különleges elbírálás nem vonatkozna a szervátültetésre és a hosszú távú kezelést igénylőkre.


A magyar miniszter szerint a külföldön gyógyuló magyarok összesen évente néhány százmillió forintnyi többletköltséget rónának a társadalombiztosítási rendszerünkre, mivel uniós átlagban is összesen alig a polgárok egy százaléka vesz igénybe külföldön orvosi szolgáltatásokat.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
EGÉSZSÉGÜGY
EURÓPAI UNIÓ