Súlyos rendőri jogsértések március 15-én

2009.06.11. MTI

Súlyos jogsértéseket követett el a rendőrség március 15-én; az előállítottak helyzete szabályozatlan, és panaszjogukról sem megfelelően tájékoztatják az eljárás alá vontakat a Független Rendészeti Panasztestület szerint, amely az országos főkapitányhoz, az illetékes miniszterhez és az Alkotmánybírósághoz fordult - tudatta a panasztestület az MTI-vel közleményben csütörtökön.

A március 15-ei rendőri intézkedések miatt mintegy negyven panaszt vizsgált ki részben a rendőrségtől kapott iratok alapján a testület.


Súlyos alapjogsértések történtek annak a két fiatalembernek az ügyében, akiket a Kossuth téri állami ünnepségről állítottak elő azért, mert skandálva követelték a miniszterelnök távozását. A panasztestület állásfoglalása szerint jogsértő volt, hogy a két férfit előbb a tömegből kiemelve igazoltatták, majd bilincsben a Gyorskocsi utcai fogdára előállították, ahol megmotozták, és több órán keresztül fogva tartották őket.


A testület szerint tévesen minősítette a rendőrség a gyülekezési szabadság megsértésének a fiatalemberek cselekedetét, mivel március 15-én a Kossuth téren nem a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény zajlott, hanem állami ünnep.


"Vagyis fogalmilag kizárt, hogy a panaszosok megsértették volna a gyülekezési szabadságot" - szögezte le a panasztestület, amely kimondta azt is, hogy mindezek miatt jogszerűtlenül állították elő a panaszosokat a szabálysértés elkövetésére és tovább folytatására hivatkozva. Továbbá jogszerűtlen volt az előállításuk azért is, mert a panaszosok nem szegültek ellen a rendőri intézkedésnek.


A panasztestület szerint nem álltak fenn a bilincs alkalmazásának feltételei, a Gyorskocsi utcai fogdában pedig jogalap nélkül, a hatályos szabályokat helytelenül értelmezve hajtották végre az előállítottak motozását. Növelte a jogsértés fokát, hogy az egyik előállítottnak nem volt lehetősége értesíteni hozzátartozóját, továbbá, hogy fogva tartásuk aránytalanul hosszú ideig tartott.


"Mindezek alapján a testület megállapította: a panaszosokkal szembeni rendőri eljárás szinte minden pontja kifogásolható. A véleménynyilvánítási joguk, személyi szabadságuk, a tisztességes eljáráshoz való joguk és emberi méltóságuk egyenként és összességében is súlyos fokban sérült. A testület állásfoglalásait megküldte az országos rendőrfőkapitánynak" - fogalmaz rendészeti panasztestület közleménye.


A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatályos jogrendben nagyfokú jogbizonytalanságot okoz az előállítottak helyzetének szabályozatlansága, elengedhetetlen az érintettek státuszának, jogainak és kötelezettségeinek részletes törvényi szabályozása. A testület aggályairól tájékoztatja az illetékes minisztert, és az Alkotmánybírósághoz fordul.


A rendészeti panasztestület visszásságot tapasztalt a panaszjogról való tájékoztatás rendőri gyakorlatában is.
A rendőrség álláspontja szerint ugyanis az intézkedő rendőrnek nem törvényi kötelezettsége az érintettek kioktatása a testülethez való fordulás lehetőségéről.


"Nem tudjuk elfogadni a rendőrségről szóló törvény ilyen értelmezését, mivel az egyértelműen előírja: a törvényben említett valamennyi panaszlehetőségről tájékoztatni kell az érintetteket" - fogalmazott közleményében a rendészeti panasztestület.
 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
RENDŐRSÉG