A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) üdvözli, hogy Sólyom László visszaküldte az országgyűlésnek a családtámogatásról szóló törvényt – mondta Kardosné Gyurkó Katalin, a szervezet elnökségi tagja hétfőn, sajtótájékoztatón Budapesten.

Az egyesület örül annak, hogy a köztársasági elnök nem írta alá és megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek a családtámogatásról szóló törvényt, amivel Sólyom László azért nem ért egyet, mert a kormány három évről kettőre csökkentené a gyermekgondozási segély (gyes) időtartamát. A NOE szerint ez az idő azért nem csökkenthető, mert nem állnak rendelkezésre azok a feltételek – több munkahely, bölcsőde, óvoda -, amelyek ezt lehetővé tennék – hangzott el.

Kardosné Gyurkó Katalin kiemelte: az anya munkavállalásának alapvető feltétele, hogy a gyereket biztonságosan elhelyezhesse, de rendkívül alacsony az óvodák és bölcsődék száma. Főleg azoknak a nagyvárosoknak a környékén van hiány, ahol munkalehetőség adódna. Budapesten például 120 százalékos az intézmények kihasználtsága és ugyanannyi gyereket utasítanak el, mint amennyit felvesznek. A kormány részéről pedig nem látják azt a törekvést, hogyan fognak új intézmények, vagy akár családi napközik létesülni az elkövetkezendő két évben.

Arra a kérdésre, hogy elegendőnek tartják-e, hogy a kormány 2012-ig uniós forrásokból 15-16 ezer férőhellyel akarja bővíteni a férőhelyek számát, Székely Hajnalka elnökségi tag azt mondta: legalább 50 ezer helyre lenne szükség és már most kéne látni az építési terveket.

Kardosné Gyurkó Katalin szerint a szülői munkavállalás másik alapfeltétele az elérhető munkahely. Szintén hiányoznak a törvényből azok a támogatások, lehetőségek, amelyek ösztönöznék például a részmunkaidőben történő munkavégzést.

Emellett vannak olyan alig piacképes csoportok – elmaradottabb régiókban élő alacsony végzettségűek – akiknek státuszt is jelentett az, hogy a gyesre jogosultak voltak. Ha nekik nem lesz lehetőségük arra, hogy munkába álljanak, akkor a gyermekszegénység is mélyül és egyre több segélyért fognak sorban állni, mert nem tudnak másból megélni – mondta.

Kardosné Gyurkó Katalin szerint minden anya maga döntse el azt, hogy szeretne-e munkába állni, vagy három éves koráig a gyerek mellett maradna. Úgy gondolja: az anyák valószínűleg a munkát választanák, ha biztonságosan el tudnák helyezni a gyereket.

Azt is mondta: számításaik szerint a családokat nettó 30 ezer forintos veszteség érné a törvény bevezetése esetén. Az intézkedéseknek pedig demográfiai hatásai is lehetnek. A másik probléma az, hogy a jogszabályt a gazdasági válságra hivatkozva szeretnék bevezetni, de a törvénynek csak két év múlva várható hatása.

Székely Hajnalka elnökségi tag felhívta a figyelmet arra, hogy keddtől 1,3 millió iskolás korú kezdi meg a tízhetes nyári szünetet és sok családnak gondot jelent a gyerekek elhelyezése. A napközis táborok gyerekenként 20-60 ezer forintba is kerülhetnek hetenként. Mivel a nagyszülőket egyre nehezebben lehet igénybe venni, maradnak az olcsóbb, önkormányzati szervezésű napközis táborok, de sok önkormányzat – főleg a kisebb települések – nem tud fenntartani ilyeneket, mivel az erre fordítható pályázati források is szűkültek.

Kitért arra is, hogy a mélyszegénységben élő gyerekek számára sok helyen nem megoldott a szünidő alatti rendszeres étkeztetés, így a vakáció idején a segélyezett gyerekek tömegei – akik tanév közben szinte kizárólag az iskolában étkeztek – segítségül maradnak.