Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Több-kevesebb sikerrel - Az ombudsman a MÁV tájékoztatási gyakorlatáról sztrájkhelyzetben

2009.06.16. Jogi Fórum / OBH

Nem volt egységes utastájékoztatási stratégiája, ezért a MÁV-START Zrt. sztrájkhelyzetben nem tudott maradéktalanul eleget tenni az utasokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének. Ennek következtében sérült a közlekedés szabadsága és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos joga – állapította meg az állampolgári jogok biztosa.

Szükséges lenne az is, hogy a MÁV-START Zrt., illetve a VDSZSZ – eleget téve a sztrájktörvényben előírtaknak – megállapodjon a még elégséges szolgáltatás mértékéről.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének 2009. május 8-ra hirdetett sztrájkja kapcsán Szabó Máté ombudsman azt vizsgálta, hogy a MÁV-START Zrt., mint a helyközi vonatközlekedésért felelős közszolgáltató miként tesz eleget a korábban kiadott ombudsmani ajánlásoknak, azaz az állampolgárokkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének és mennyiben biztosított a még elégséges szolgáltatás.

Az országgyűlési biztos munkatársai a sztrájk előtt, illetve a sztrájk napján helyszíni szemlét tartottak a budapesti központi pályaudvarokon (a Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvaron). Ellenőrizték, hogy az utazóközönség tájékoztatásra szolgáló táblákon szerepel-e és ha igen, milyen információ olvasható a sztrájkról, a közlekedő vonatokról, az esetleges helyettesítő szolgáltatásokról és miként járul hozzá a forgalmi ügyelet az állampolgárok tájékozódásához. Az ombudsman munkatársai megvizsgálták azt is, hogy a közszolgáltató milyen más fórumon értesítette az utazni kívánókat a sztrájkról és az azzal kapcsolatos tudnivalókról.

A biztos megállapította, hogy a MÁV-START Zrt. több eszközt is alkalmazott – ilyen volt például a MÁVDIREKT információs központ vonala, az állomásokon kihelyezett mobil információs pultok, plakátok. A vállalat összességében azonban nem rendelkezett olyan egységes, minden állomásra kiterjedő utastájékoztatási stratégiával, amely sztrájk (vagy egyéb, rendkívüli esemény) esetén alkalmazható lenne. A sztrájk előtt és alatt az egyes pályaudvarok – több-kevesebb sikerrel – maguk próbálták kialakítani az információs eljárási rendet, ezért az utasok az egyes budapesti állomásokon teljes eltérő színvonalú tájékoztatást kaptak. Az egységes válságkommunikációs stratégia hiányában – a Déli pályaudvart kivéve – nem volt megfelelő a tájékoztatás sem a közlekedő vonatokról, sem arról, hogy a forgalom várhatóan mikor, milyen ütemben áll helyre.

Az utasok informálását emellett nagymértékben befolyásolja az a tény is, hogy a dolgozóknak sem előzetesen, sem legalább a műszakkezdéskor nem kell nyilatkozniuk, sztrájkba kívánnak-e lépni, illetve a műszak során is bármikor beszüntethetik a munkát – mutatott rá az ombudsman vizsgálati jelentésében.

A most 20 éves sztrájktörvényről rendezett kétnapos – hétfő-keddi - konferencián a tájékoztatási kötelezettségen túl Szabó Máté ombudsman beszélt a sztrájktörvény módosításával kapcsolatos javaslatairól, a még elégséges szolgáltatás szabályozásáról és arról, hogy véleménye szerint valamilyen formában sztrájklehetőséget kellene adni a fegyveres testületekben dolgozóknak is.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
MUNKAJOG
KÖZLEKEDÉS
OMBUDSMAN