Tisztességtelen kihasználás

2009.06.18. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Európai Bíróság ítélete szerint a védjegyjogosult megtilthatja az olyan összehasonlító lista használatát, amely valamely árut úgy mutat be, mint az ő árujának utánzatát. A hirdető által ily módon realizált nyereség tisztességtelen verseny eredménye.

A Bíróság C‑487/07. sz. ügyben hozott ítélete - L'Oréal SA és társai kontra Bellure NV és társai:

A L’Oréal SA, a Lancôme parfums et beauté és a Laboratoire Garnier a L’Oréal-csoportba tartozó tagok, amelyek minőségi illatszereket gyártanak és forgalmaznak. Ők a jogosultjai az ismert Trésor, Miracle, Anaïs-Anaïs és Noa védjegyeknek.

A Malaika és a Starion az Egyesült Királyságban a Bellure által gyártott parfümutánzatokat forgalmaz. Az ezen utánzatok értékesítéséhez használt parfümös üvegek és csomagolások átlagos mértékű hasonlóságot mutatnak a L’Oréal által használtakéval, amelyek szó- és ábrás védjegyek oltalma alatt állnak. Ezenfelül a társaságok a kiskereskedőknek megküldött olyan összehasonlító listákat használnak, amelyek feltüntetik azt a minőségi parfümökre vonatkozó szóvédjegyet, amelynek az értékesített parfüm az utánzata.

A L’Oréal védjegybitorlási keresetet indított a High Court of Justice (England & Wales) előtt a Bellure‑rel, a Malaikával és a Starionnal szemben.

A nemzeti bíróság azért fordult a Bírósághoz, hogy a védjegyirányelv [1], valamint a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelv [2] egyes rendelkezéseinek pontos értelmezését kérje.

A L'Oréal által forgalmazott minőségi parfümökéhez hasonló csomagolásokat és parfümös üvegeket illetően a Bíróságot arról kérdezik, hogy az a harmadik személy, aki valamely jóhírű védjegyhez hasonló megjelölést használ, tisztességtelenül használja-e ki a védjegyet abban az esetben, ha e használat áruinak vagy szolgáltatásainak értékesítésénél a részére hasznot eredményez, anélkül hogy ugyanakkor mindez a közönség számára összetéveszthetőséget okozna, vagy a védjegy jogosultjára nézve sérelmet jelentene.

A Bíróság erre a kérdésre igennel válaszol. Vagyis úgy ítéli meg, hogy a védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírének tisztességtelen kihasználásának nem előfeltétele sem az összetévesztés veszélyének fennállása, sem a védjegy jogosultjának okozott sérelem kockázatának megléte.

A Bíróság úgy véli, hogy annak eldöntésekor, hogy a megjelölés használata tisztességtelenül használja‑e ki a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírét, olyan általános értékelést kell végezni, amely figyelembe veszi különösen a védjegy jó hírének intenzitását és megkülönböztető képességének fokát, az ütköző védjegyek közötti hasonlóság mértékét, valamint az érintett áruk jellegét és egymáshoz közelálló mivoltuk mértékét.

A jelen ügyben a Malaika és a Starion üzleti nyereségre tesz szert azáltal, hogy „gyenge minőségű” áruinak értékesítésénél a L'Oréal luxuscikkeiéhez hasonló csomagolást és üvegeket használ. Ezenfelül, a hasonlóság szándékos, és arra szolgál, hogy a vásárlóközönség képzetében asszociációt (képzettársítást) keltsen az áruk értékesítésének előmozdítása céljából. A Bíróság úgy véli, hogy e körülmények között többek között azt is figyelembe kell venni, hogy az utánzott parfümökéhez hasonló csomagolások és üvegek használatának az a célja, hogy reklámcélból hasznot húzzon azon védjegyek megkülönböztető képességéből és jó híréből, amelyekkel e parfümöket értékesítik.

A Bíróság megállapítja, hogy amikor valamely harmadik fél a jó hírű védjegyhez hasonló megjelölés használatával megpróbál annak nyomdokába lépni, azért, hogy előnyt szerezzen annak vonzerejéből, elismertségéből és presztízséből, valamint azért, hogy kihasználja –mindennemű pénzügyi ellentételezés nélkül, illetve anélkül, hogy e tekintetben saját ráfordítást kellene eszközölnie – a védjegyjogosult által e védjegy imázsának megteremtése és fenntartása érdekében eszközölt üzleti ráfordításokat, akkor az említett használatból származó előnyt az említett védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírének tisztességtelen kihasználásának kell minősíteni.

Az olyan parfüm-összehasonlító listákat illetően, amelyek feltüntetik a L'Oréal luxuscikkeinek szóvédjegyekkel védett neveit, a Bíróság először is megállapítja, hogy azok összehasonlító reklámnak minősülhetnek. Ezt követően emlékeztet arra, hogy a versenytárs védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló megjelölésnek az összehasonlító reklámban a reklámozó által történő használata adott esetben a védjegyirányelv alapján megtiltható, kivéve, ha az a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelvben felsorolt valamennyi megengedhetőségi feltételnek megfelel.

A Bíróság ebben az összefüggésben úgy véli, hogy a védjegy jogosultja megtilthatja az e védjeggyel azonos megjelölés harmadik fél általi használatát, akkor is, ha e használat nem veszélyezteti a védjegynek az áruk vagy szolgáltatások származását jelölő, alapvető funkcióját, amennyiben az említett használat sérti vagy sértheti a védjegy valamely más funkcióját, például annak a kommunikációval, befektetésekkel vagy reklámmal kapcsolatos funkcióját.

Ami azt a kérdést illeti, hogy a parfüm-összehasonlító listák megfelelnek-e valamennyi, a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló irányelvben felsorolt megengedhetőségi feltételnek, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az irányelv tiltja a hirdető számára azt, hogy az összehasonlító reklámban feltüntesse azt a tényt, hogy az általa forgalmazott termék valamely védjeggyel jelölt áru vagy szolgáltatás utánzata vagy másolata. Márpedig, az összehasonlító listák célja és hatása az, hogy megjelölje az érintett vásárlóközönség számára azt az eredeti parfümöt, amelynek a Malaika és a Starion által forgalmazott vitatott parfümök az utánzatai. A Bíróság megállapítja, hogy ily módon e listák azt a tényt tanúsítják, hogy ez utóbbi parfümök a L'Oréal által forgalmazott parfümöknek az utánzatai, és ebből következően azok úgy mutatják be a hirdető által forgalmazott árukat, mint valamely védett védjeggyel ellátott áru utánzatát.

Végezetül a Bíróság megállapítja, hogy a hirdető által az ilyen jogellenes összehasonlító reklámnak köszönhetően realizált nyereséget olyannak kell minősíteni, amely a védjegy hírnevét „tisztességtelenül” használja ki, ami a megtévesztő és az összehasonlító reklámról szóló irányelv előírásaival is ellentétes.

***

[1] A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21‑i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989., L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.).

[2] Az 1997. október 6‑i 97/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 290.) módosított, a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 1984. szeptember 10‑i 84/450/EGK tanácsi irányelv (HL L 250., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 227. o.).

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY