Még négy-öt hónapig folyhatnak a tárgyalások a guantánamói foglyokról - Jogi háttér

2009.06.19. MTI

Még legalább négy-öt hónapba telik, mire megszülethet a döntés a guantánamói foglyok esetleges magyarországi befogadásának ügyében, ha Magyarország igent mond, akkor is csak egy-két ember érkezhet - mondta az MTI-nek nyilatkozó diplomáciai forrás, hangsúlyozva, hogy a volt foglyok valószínűleg nem menekültstátust kapnak majd.

Az amerikai különmegbízott csütörtöki budapesti látogatásán az amerikai fél hivatalosan is felkérte Magyarországot arra, hogy fogadjon be foglyokat.

Magyarország fogadott már be Guantánamóról kubai menekülteket, fontos különbség azonban, hogy őket illegális bevándorlóként fogták el az amerikai hatóságok a tengeren. Ha Magyarország úgy dönt, hogy befogad egykori guantánamói foglyokat, akkor ugyanúgy vizsgálja és választja majd ki őket, mint a kubaiakat. Azonban több különbség is lesz: a volt foglyok valószínűleg nem menekültstátust kapnak majd, és a kormány a parlamenttel is egyeztet a befogadásukról - mutatott rá a diplomáciai forrás.

Elképzelhető, hogy a következő hetekben magyar küldöttség utazik majd Guantánamóra, hogy ott elbeszélgessen a lehetséges befogadottakkal. Arról, hogy milyen státusban érkezhetnek Magyarországra az egykori foglyok, csak akkor döntenek, ha megszületik a befogadásról szóló határozat - tette hozzá.

A magyar menekültjog a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes státusát ismeri.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tájékoztatása szerint a Magyar Köztársaság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.

Oltalmazottként Magyarország kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy országába történő visszatérése esetén (például a hazájában dúló polgárháború miatt) súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja származási országa védelmét igénybe venni.

Fennáll a visszaküldés tilalma, ha az elismerését kérő származási országában faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének, halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja. Ilyenkor a menekültügyi hatóság javaslatára az idegenrendészeti hatóság a külföldit befogadottként ismeri el.

A menedékes ideiglenes védelmi kategória, a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők csoportjába tartozó emberre vonatkozhat.

Az MTI-nek csütörtökön nyilatkozó diplomáciai forrás szólt arról is: június 4-én az unió bel- és igazságügyi tanácsa elfogadta azt az információcseréről szóló ajánlást, amely alapján a tagállamok tájékoztatják egymást a guantánamóiak befogadásáról. Az ajánlás ugyanakkor nem tartalmazza azt, hogy a befogadottaknak megtiltanák a schengeni övezeten belüli utazást - mutatott rá a forrás.

Daniel Fried, az amerikai elnök guantánamói különmegbízottja csütörtökön tárgyalt Budapesten. A diplomata megbeszélést folytatott a kormány és a parlamenti pártok képviselőivel is.

Guantánamón jelenleg több mint kétszáz embert őriznek, akik döntően arab országok állampolgárai. Sokuk már évek óta az amerikai börtöntábor lakója, néhányukat olyan módszerekkel vallatták, amelyek jogvédő csoportok szerint kínzásnak minősülnek. Barack Obama amerikai elnök január 22-én rendelte el a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását. A foglyok befogadásáról néhány héttel később számos európai országgal, így Magyarországgal is tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államok.

  • kapcsolódó anyagok
DIPLOMÁCIA