Hatékony kontroll

2009.06.22. BruxInfo

Európai felügyeleti jogosítványok - London igényeinek megfelelően módosították az EU27-ek vezetői a leendő európai pénzügyi felügyeleti rendszer modelljét. Nicolas Sarkozy szerint ez csak az első lépés az egységes felügyelet létrehozása felé.

Megnyílhat az út a határokon átnyúló tevékenységet folytató pénzügyi intézetek eddiginél hatékonyabb felülvigyázása előtt, miután az EU27-ek állam- és kormányfői pénteken megállapodtak az új felügyeleti rendszer fő elveiről. A jövendőbeli struktúra európai felügyeleti jogosítványokat hoz létre a nemzeti felügyeletek által szétszabdalt jelenlegi rendszerben, politikai támogatás hiányában nem hoz viszont létre egységes páneurópai felügyeletet.

Az állam- és kormányfők egyeztetésein a tervezett reformmal szemben a legtöbb fenntartást megfogalmazó Nagy-Britannia miniszterelnöke, Gordon Brown több engedményt is kiharcolt, számos erre utaló jel szerint cserébe azért, hogy nagyobb rugalmasságot mutatott az íreknek adott jogi garanciák megszövegezése során. A britek elérték, hogy a rendszerszintű kockázatok figyelemmel követéséért és előrejelzéséért felelős Európai Rendszerkockázati Tanács élére nem automatikusan az Európai Központi Bank elnöke kerül – ahogy azt a Bizottság javasolja -, hanem annak elnökét választani fogják. Bár a makroszintű felügyelettel megbízandó testület nem kényszerítheti majd rá akaratát a tagállamokra, csak ajánlásokat tehet, Nagy-Britannia – amely nem tagja az eurózónának – mégis ellenezte azt, hogy az EKB elnöke álljon az élén. A csúcsot követő sajtótájékoztatóján Nicolas Sarkozy francia elnök korrekt döntésnek nevezte a brit pozíció elfogadását, de egyúttal hozzátette, hogy a gyakorlatban az EKB irányítótanácsának tagjai úgyis az EKB elnökét választják majd meg a grémium vezetésére.

Az új felügyeleti rendszer másik pillére az Európai Rendszerkockázati Tanács mellett pénzügyi felügyeletek európai rendszere (ESFS) lesz, amely mikro szinten ellenőrzi majd az egyes pénzintézetek működését. Az ESFS három (a banki és a biztosítási szektor és az értékpapír-piaci) új európai felügyeleti hatóságból (ESA) áll majd és többek között a nemzeti felügyeletek minőségének és hatékonyságának a javítása, a határokon átívelő tevékenységet folytató pénzügyi csoportok fokozott felügyelete, és egy, valamennyi európai pénzügyi intézményre érvényes egységes szabálykönyv kidolgozása lesz a feladata.

A Bizottság állásfoglalásának napvilágra kerülése óta arról folyt a legnagyobb vita a kormányok között, hogy az európai felügyeleti hatóság hozhat-e a tagállamok számára kötelező érvényű döntéseket. Miközben a tagországok túlnyomó többsége – köztük Magyarország – támogatta ezt, egy kisebb, Nagy-Britanniát, Szlovéniát, Romániát és Szlovákiát magába foglaló országcsoport kitartóan ellenezte. Brit követelésre a csúcstalálkozóról kiadott dokumentumba is bekerült, hogy az ESA egyáltalán nem hozhat majd a tagállamok számára anyagi következményekkel járó döntéseket. Pénzügyi központjáért, a City-ért aggódó London attól tartott, hogy ellenkező esetben az európai hatóság arra kötelezhetne egy tagállamot, hogy adófizetői pénzéből például egy bajba jutott bankot szanáljon. A pénzügyi felügyeletek európai rendszere ugyanakkor közvetlen költségvetési kihatással nem bíró ügyekben a tagállamokra nézve kötelező erejű döntéseket is hozhat: ilyenek a majdani szabálykönyv tagállami betartásával kapcsolatos kérdések, és a döntőbíráskodás a bejegyzés szerinti és a fogadó ország felügyeletei közötti vitás kérdésekben, ami a csoportfelügyeleteken belüli vitákra is vonatkozik. Az ESA felügyeleti hatásköre a hitelminősítő intézetekre is kiterjed majd.

Az Európai Tanács üdvözölte, hogy a Bizottság kora ősszel elő kívánja terjeszteni a konkrét jogszabályi javaslatokat, amelyekről ezt követően a Tanács különböző fórumain várakozások szerint a mostani elvi megállapodás ellenére is hosszas és kimerítő vitát folytatnak majd a tagállamok képviselői. Az EU célja, hogy 2010 folyamán életbe lépjenek az új rendelkezések.

Az új modell, még ha nem is ideális, elemzők szerint mindenképpen előrelépést jelentene a jelenlegihez képest, amely a felügyeletek közötti viták esetén elsőbbséget biztosít a bejegyzés szerinti ország hatóságainak. Mivel alapvetően nyugati országok európai keretek között működő nagy pénzintézeteiről van szó, a jelenlegi rendszer csak korlátozott beleszólást enged a legtöbb fogadó kis tagállam felügyeleti hatóságainak a bankcsoportok ellenőrzésébe.

Nicolas Sarkozy francia elnök sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva nem osztotta azt a véleményt, hogy a mostani megállapodás jelentősen felvizezte volna az Európai Bizottság eredeti javaslatait. A francia államfő úgy vélte, hogy mindkét fő szempont tükröződik a szövegben, amely rendelkezik a pénzügyi felügyeletek európai rendszerének felállításáról és ezek kötelező érvényű döntéseket is hozhatnak. Sarkozy egyúttal azon meggyőződésének adott hangot, hogy a reform csak az első lépés lesz, amelyet a jövőben továbbiak követnek majd, fokozatosan közelebb hozva egy igazán egységes európai bankfelügyeletet.

Bajnai Gordon magyar kormányfő a csúcstalálkozót követően üdvözölte a döntést, amely szerinte megfelel a magyar érdekeknek, annál is inkább, mert az ország pénzintézeteinek körülbelül 80 százaléka külföldi kézben van. „Fontos lépés, hiszen tízmilliók látják kárát, ha nincs megfelelő kontroll” – jelentette ki a miniszterelnök, aki azt is elmondta, hogy a kormány a nyár folyamán a hazai pénzügyi felügyelet jelentős átalakítására készül. A kormányfő szerint a változtatások célja, hogy a mulasztók utólagos szankcionálása helyett a kockázatok megelőzésére és kiszűrésére kerüljön a hangsúly, továbbá a betétesek és általában a bankok ügyfeleinek fokozottabb védelmére. Bajnai szerint a magyar küldöttség is támogatta azt, hogy „az európai felügyeleti hatóság döntőbíráskodásának ne legyen kényszerítő hatása a költségvetésre”.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI TANÁCS