Az Országgyűlés az Alkotmány módosítására készül - Az EKINT és a TASZ által közösen gondozott nyílt levél az alkotmányozóhoz

2009.06.23. Jogi Fórum / EKINT

A parlamenti képviselők kétharmados többségének technikai lehetősége van arra, hogy megváltoztassa az Alkotmány szövegét, bármit beleírjon Magyarország legfontosabb jogi dokumentumába – és ezt az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja felül.

Az EKINT és a TASZ által közösen gondozott nyílt levél az alkotmányozóhoz:

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosítására készül.

A parlamenti képviselők kétharmados többségének technikai lehetősége van arra, hogy megváltoztassa az Alkotmány szövegét, bármit beleírjon Magyarország legfontosabb jogi dokumentumába – és ezt az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja felül. Amennyiben a képviselők kétharmada igennel szavaz az alkotmánymódosításra, ezzel megnyitja az utat a gyűlölködő beszéd, az egyes nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát sértő beszéd, valamint az emberiség elleni cselekmények tagadásának kriminalizálása előtt. Abból azonban, hogy a tervezett büntetőjogi szankció így formailag összhangba hozható az alkotmányszöveggel, nem következik, hogy ez az Alkotmány alapját jelentő értékrenddel is összhangban állna.

A köztársaság intézményei a jelenleg rendelkezésre álló jogi eszközöket sem használják ki. A megfélemlítő masírozások, az uszító beszédek elhangzása, a meleg méltóság menetének megtámadása érdemi jogkövetkezmények nélkül maradtak. Sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a bíróság nem lép fel hatékonyan az ilyen jellegű bűncselekményekkel szemben. Erre nem az Alkotmány módosítása a megfelelő válasz. A Büntető törvénykönyv izgatási paragrafusa a hatályos Alkotmány keretei közt is pontosítható volna, segítve a következetesebb bírói jogalkalmazást. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a jogi eszközök igénybe vétele csupán segítheti, de nem helyettesíti a demokratikus pártok egyöntetű kiállását az intoleranciával szemben, valamint az intolerancia okainak kiküszöböléséhez szükséges társadalompolitikai lépéseket.

A szólás szabadságát az Alkotmány elismeri, de nem az Alkotmány hozza létre. Az emberi jogok létezésüket nem a parlamenti képviselőknek köszönhetik. Az Alkotmányban csupán jogi megfogalmazást nyernek a tőle függetlenül létező morális elvek, mint az emberi méltóság vagy a szabad véleménynyilvánítás.

A szólást érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védelem illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a beszéd addig védett, amíg hatása nem sérti mások jogát. Ezért válik a mások jogait valóban sértő beszéd akkor is büntethetővé, ha kódolt: hiszen nem a tartalma önmagában, hanem az általa kiváltott hatás alapozhatja meg a tilalmat.

Az Országgyűlés asztalára tett alkotmánymódosítási javaslatok áttörik ezt az elvet. Innentől kezdve bármely közlés pusztán a tartalma alapján megfosztható az Alkotmány védelmétől, ha a jogalkotó vagy a jogalkalmazó úgy ítéli meg, hogy hamis, erkölcstelen, sértő vagy felháborító.

Az Alkotmány nem megváltoztathatatlan; olykor valóban szükség van a módosítására, aktuális politikai célok szolgálatában azonban nem szabad hozzányúlni. A javasolt módosítások elfogadása beláthatatlan következményekkel járhat. A szólás szabadsága az alapjogok alkotmányos rendszerébe ágyazódik. Egy-két paragrafus átgondolatlan módosítása az egész rendszert megzavarhatja. Ilyen horderejű változtatásra csak alapos társadalmi és szakmai vita után volna szabad vállalkozni.

Arra kérjük az országgyűlési képviselőket, hogy szavazzanak nemmel az Alkotmány módosítására.

Budapest, 2009. június 22.

Ámon Ada közgazdász, Árvay Orsolya újságíró, Baltay Levente ügyvéd, Bauer Tamás közgazdász, Bayer Judit médiajogász, Chronowski Nóra egyetemi oktató, Csányi Vilmos egyetemi tanár, Cserepes Anna zenész-szervező, Dénes Balázs jogvédő, Fehér Zoltán üzletvezető, Fleck Zoltán jogszociológus, Földes Ádám jogász, Fridli Judit jogvédő, Halmai Gábor egyetemi tanár, Hanák András ügyvéd, Haraszti Miklós az EBESZ médiaszabadság-képviselője, Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténész, Juhász Péter kommunikációs szakember, Kis János filozófus, Kováts Virág szociológus, Körtvélyesi András rádiós műsorvezető, Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Lőke András újságíró, Menyhárt Leó Dávid, Miklósi Gábor újságíró, Miklósi Zoltán filozófus, Mink András a Beszélő szerkesztője, Navratil Szonja kutató, P. Tóth Tamás kutató, Pelle Andrea jogvédő, Rajk László építész, Rév István történész, Révész Sándor újságíró, Sárosi Péter történész, Simon Attila tanuló, Simon Éva jogász, Somody Bernadette alkotmányjogász, Szabó Máté Dániel alkotmányjogász, Szigeti Tamás jogász, Szöllősi Erzsébet biológus, Takács István Gábor pszichológus, Tálos Lőrinc újságíró, Ungváry Rudolf iró, Vissy Beatrix jogász

 

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS
TASZ
EKINT