Az Európai Bíróság Ítélete szerint a bírósági eljáráson kívül keletkezett bíróságon kívüli iratok, például a közjegyzői okiratok a Közösségen belüli kézbesítési rendszer hatálya alá tartoznak.
A Bíróság C‑14/08. sz. ügyben hozott ítélete – Roda Golf & Beach Resort SL:
A bírósági eljáráson kívül keletkezett bíróságon kívüli iratok, például a közjegyzői okiratok a Közösségen belüli kézbesítési rendszer hatálya alá tartoznak.
Az e rendszer szerinti igazságügyi együttműködésre mind bírósági eljáráson belül, mind azon kívül sor kerülhet.
A kézbesítésről szóló rendelet [1] célja a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok tagállamok közötti, kézbesítés céljából történő továbbításának fejlesztése és gyorsabbá tétele.
2007 októberében a Roda Golf & Beach Resort SL, egy spanyol jog szerint bejegyzett társaság, egy San Javier-i közjegyzőnél egy okiratot mutatott be annak érdekében, hogy a Juzgado de Primera Instancia e Instrucción de San Javier (Spanyolország) hivatalvezetőjének közreműködésével a kézbesítésről szóló rendeletnek megfelelően továbbíttasson tizenhat levelet az Egyesült Királyságban és Írországban lakóhellyel rendelkező címzettek számára. E levelek tárgya azon ingatlan adásvételi szerződések egyoldalú megszüntetése volt, amelyeket e társaság és az említett címzettek korábban kötöttek. Tartalmuk semmilyen módon nem kapcsolódik valamely folyamatban lévő bírósági eljáráshoz.
A hivatalvezető megtagadta a szóban forgó okiratnak az Egyesült Királyság és Írország illetékes hatóságai felé történő továbbítását, azzal az indokkal, hogy annak kézbesítése nem bírósági eljárás keretében történik, és emiatt nem tartozik a kézbesítésről szóló rendelet hatálya alá. A Roda Golf e határozattal szemben keresetet terjesztett elő. Az ügyben eljáró bíróság, a Juzgado de Primera Instancia e Instrucción No. 5. de San Javier, ezért arra szeretne választ kapni, hogy a bírósági eljáráson kívül keletkezett, bíróságon kívüli iratok kézbesítése, amennyiben azokat magánszemélyek között kell továbbítani, az említett rendelet hatálya alá tartozik-e.
A Bíróságnak az előzetes döntéshozatali kérdések megválaszolására vonatkozó hatáskörét illetően a Bíróság emlékeztet arra, hogy mivel a kézbesítésről szóló rendeletet az EK-Szerződésnek a vízumokról, a menekültügyről, a bevándorlásról és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikákról szóló IV. címe alapján fogadták el, csak az a nemzeti bíróság fordulhat az említett rendelet értelmezését illetően kérdéssel a Bírósághoz, amelynek a határozataival szemben a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség. A Bíróság úgy véli, hogy ez a kritérium teljesül a jelen ügyben, hiszen a kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatali kérelmében utalt arra, hogy az általa az alapügyben meghozandó határozat a legfelsőbb szintű határozat lesz. A Bíróság úgy véli, hogy nem az ő feladata dönteni az esetlegesen azzal kapcsolatban felmerülő vita kérdésében, hogy a nemzeti jog szabályai szerint van-e lehetőség az ilyen határozattal szemben jogorvoslati kérelmet előterjeszteni.
Másfelől, mivel az alapeljárásbeli kereset tárgya a hivatalvezető azon határozatának megsemmisítése volt, amely állítólag sérti a felperes jogait, a Bíróság úgy véli, hogy a kérdést előterjesztő bírósághoz peres eljárás lefolytatása végett fordultak, és ennélfogva az bírósági feladatkört lát el. Ezért a Bíróság megállapítja hatáskörét az előzetes döntéshozatali kérdések megválaszolására.
Ezt követően, az ügy érdemét illetően, a Bíróság először is megállapítja, hogy a kézbesítésről szóló rendelet nem határozza meg pontosan és egységesen a bíróságon kívüli irat fogalmát. Ezen felül, a Bizottság által a tagállamok segítségével felállított, a kézbesíthető iratok felsorolását tartalmazó jegyzék ellenére, a Bíróság megállapítja, hogy a „bíróságon kívüli iratnak” a kézbesítésről szóló rendelet szerinti fogalmát közösségi jogi fogalomnak, és nem nemzeti jogi fogalomnak kell tekinteni.
Tehát a Bíróság úgy véli, hogy a kézbesítésről szóló rendelet tárgya a Közösségen belüli kézbesítési rendszer létrehozása, amelynek célja a belső piac megfelelő működése. E célra figyelemmel, a Bíróság úgy véli, hogy az e rendelet tárgyát képező igazságügyi együttműködés mind bírósági eljáráson belül, mind azon kívül felmerülhet, amennyiben az együttműködésnek határon átnyúló jelentősége van, és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges.
Egyébiránt a Bíróság hangsúlyozza, hogy a szóban forgó okirat, amelyet a kérdést előterjesztő bíróság hivatalvezetőjéhez annak kézbesítése végett továbbítottak, egy közjegyző által kiállított okirat, és mint ilyen, a kézbesítésről szóló rendelet értelmében bíróságon kívüli iratnak minősül.
Végezetül, egyes tagállamok kormányai által kifejtett azon aggodalmakra tekintettel, miszerint a bíróságon kívüli iratok fogalmának túlságosan tág értelmezése a nemzeti bíróságok erőforrásai tekintetében túlságosan nagy terheket eredményezne, a Bíróság pontosítja, hogy a kézbesítésről szóló rendeletből eredő kézbesítési kötelezettségek nem csak a nemzeti bíróságokat terhelik, és a tagállamok e célból a nemzeti bíróságokon kívüli más intézményeket is kijelölhetnek. Másrészt, a Bíróság hangsúlyozza, hogy az áttevő intézmények és az átvevő intézmények nem az egyedüli útját képezik az említett rendelet által előírt kézbesítésnek.
Következésképpen a Bíróság megállapítja, hogy az olyan iratok bírósági eljáráson kívüli kézbesítése, mint például az alapeljárás tárgyát képező közjegyzői okirat is, a kézbesítésről szóló rendelet hatálya alá tartozik.
***
[1] bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2000. május 29‑i 1348/2000/EK tanácsi rendelet (HL 160., 37. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 227. o.). E rendeletet váltotta fel a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13‑i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 324., 79. o.).
