Sávok, kulcsok, emelések - Átalakul a közteherviselés rendszere

2009.06.30. MTI

Jövő évtől 5 millió forintig 17, afelett pedig 32 százalék lesz a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, az üdülési csekk és a meleg étkezési jegy után 25 százalékos adót kell fizetnie a munkaadónak; megadóztatják az ingatlannal rendelkező cég eladását, emelkedik a jövedéki adó, 30 százalék lesz az eva kulcsa.

Mindezt a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó, hétfőn elfogadott törvénymódosítás tartalmazza.

Az szja kulcsa a jövő évben 5 millió forintig 17 százalék, afelett pedig 32 százalék, 2011-től viszont 15 millió forintig 17 százalék, afelett pedig 32 százaléka lesz.

A természetbeni juttatások közül a munkaadó 25 százalék adót fizet a következők után: üdülési csekk, vagy a munkaadó üdülőjében kapott szolgáltatás után a minimálbérig, a meleg étkezési jegy után havi 18 ezer forintig, az iskolarendszerű képzés költségének átvállalt része után a minimálbér két és félszereséig, az iskolakezdési támogatás után pedig a minimálbér 30 százalékáig, további a helyi utazási bérlet után.

Ugyancsak 25 százalékos adó terheli az önkéntes nyugdíjpénztárba történt munkaadói befizetést a minimálbér feléig, az önkéntes egészségpénztárba pedig a minimálbér 30 százalékáig.

A fogalmak közé bekerült, hogy az üdülési csekk kizárólag üdülési és művelődési szolgáltatásra váltható be, de a konkrét szolgáltatások körét az illetékes miniszter határozza meg.

Nem számít bevételnek az utazási bérlet és jegy térítése, továbbá a saját járművel történő munkába járás költségtérítése sem. Ez utóbbit azonban csak kilométerenként 9 forintig nem kell bevételnek tekinteni, és a magánszemély költséget sem számolhat el a kocsira.

Az adóalapból le lehet vonni az üzemanyag megtakarítást havi 100 ezer forintig, ugyanakkor egyéb bevételnek minősül a felszolgálási díj, a borravaló és a hálapénz.

A társasági adótörvény bevezeti az ingatlannal rendelkező társaság fogalmát, amelynél az eszközök értékének több mint 75 százaléka ingatlan. Az ilyen társaság tulajdonosa adót fizet, ha a részesedését eladja, vagy a jegyzett tőkét kivonja.

Az adó 19 százalék, de az adóalapból levonható a társaság vásárlásával, illetve tartásával kapcsolatos igazolt összeg. Ezek a szabályok főleg az ingatlanos cégeket érintik, akiknek az adón felül még illetéket is kell fizetniük. Ennek a mértéke 1 milliárd forintig 4 százalék, afelett 2 százalék, de legfeljebb 200 millió forint. Ez azt jelenti, hogy például irodaházaknál úgy 10 ezer négyzetméter felett szűnik meg az illetékkötelezettség.

A lakás illetéke 4 millió forintig 2 százalék marad, afelett viszont 6-ról 4 százalékra csökken.

Ha külföldi szervezet kap Magyarországról kamatot, jogdíjat vagy szolgáltatási díjat, akkor annak 30 százalék az adója.

Az eva adókulcsa jövő év elejétől 30 százalék lesz.

A változások között van az is, hogy 2010-től a helyi iparűzési adót az APEH szedi be, de az önkormányzatok a beszedett iparűzési adó 100 százalékát megkapják.

Jövő évtől az úgynevezett adóparadicsomokba menekített jövedelmek is megadóztatják.

A jövedéki törvényt is módosítja az új törvény, szinte valamennyi jövedéki termék - benzin, gázolaj, alkohol, cigaretta stb. - adója emelkedni fog a jövő év első napjától, de az energiaadók sem maradnak változatlanok.

A gépjárművek utáni adót nem a hengerek űrtartalma, hanem a motor teljesítménye után kell fizetni, a jármű életkorának függvényében. Például az első három évben kilowattonként 345 forint, míg 16 év felett 185 forint az adó.

A magánnyugdíj-pénztári törvény módosítása bevezeti a tőke garantálását, és maximálja a másik pénztárba történő átlépés költségeit. Részletesen szerepel benne, mi a teendője annak, aki vissza akar lépni az állami nyugdíjpénztárba.

A számviteli törvény megengedi, hogy bármely vállalkozó euróban készítse el éves beszámolóját, de ehhez a létesítő okiratban és a számviteli politikában is rögzíteni kell ezt a szándékát. Más devizában akkor készíthető el az éves beszámoló, ha a vállalkozás bevételeinek és kiadásainak negyede ebben a devizanemben keletkezett az adott, és az azt megelőző évben.

A Nemzeti Kulturális Alapot az ötös lottóból tölti fel az állam a jövőben, úgy hogy az adó 90 százalékát havonta odautalja.

A biztosítási törvény módosítása máris vitát váltott ki a szakmában, ugyanis belekerült egy olyan mondat, amelyet kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik szerint a biztosító csak áfás számlára fizethet, és ezzel megszűnik a gyorsított kárrendezés. A másik értelmezés szerint csak az áfás térítéshez kell a számla, a nettó kár kifizethető számla nélkül is.

Végül kimondja a törvény, hogy minden olyan lakás-adásvételnél, amelynél a szerződést június 30-ig benyújtják a földhivatalhoz, 20 százalék lesz az áfa.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS