A 2009. június 29-től július 3-ig, valamint a július 6-tól 10-ig tartó munkaheteken többek között versenyjog, közösségi szinten védett földrajzi megjelölések, légiutasok védelme, közösségi védjegyek, jogellenes állami támogatások visszafizetése kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.

A június 29-től július 3-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. június 30., kedd

C-501/06 P GlaxoSmithKline Services kontra Bizottság, C-513/06 P Bizottság kontra GlaxoSmithKline, C-515/06 P EAEPC kontra GlaxoSmithKline és C-519/06 P Aseprofar kontra GlaxoSmithKline egyesített ügyek – Főtanácsnoki indítvány

[Versenyjog – Versenykorlátozó megállapodások – Gyógyszer-kereskedelem – Differenciált árak elfogadtatása a gyártó által a nagykereskedőkkel a párhuzamos kereskedelem megakadályozása érdekében]



A Glaxo Wellcome a GlaxoSmithKline (GSK) csoport spanyol leányvállalata, amely csoport a gyógyszeripai termékek egyik fő gyártója a világpiacon. A Glaxo Wellcome 1998 márciusában általános értékesítési feltételeket fogadott el, amelyek előírták, hogy gyógyszereit differenciált áron adja el a spanyol nagykereskedőknek, annak függvényében, hogy melyik nemzeti betegbiztosítási rendszer viseli annak költségét. A gyakorlatban azon gyógyszereket, amelyeket arra szánnak, hogy költségüket a Közösség más tagállamában térítsék meg, magasabb áron kínálják, mint amelyeket arra szánnak, hogy költségüket Spanyolországban térítsék meg. E rendszert azért vezették be, hogy a gyógyszerek párhuzamos kereskedelmét korlátozzák, egyfelől Spanyolország − ahol a közigazgatás maximumárat állapít meg −, másfelől más tagállamok, különösen az Egyesült Királyság − ahol az árak magasabb szinten alakulnak − között, annak érdekében, hogy az így elért többletbevételt innovációra fordítsák.

A GSK ezen általános értékesítési feltételeket bejelentette a Bizottságnak annak megállapítása érdekében, hogy azok a közösségi versenyjog értelmében nem jogellenesek; vagy ennek hiányában, hogy a Bizottság határozatban mentesítse azokat mint a műszaki fejlődés előmozdításához hozzájáruló megállapodást.

Ezzel párhuzamosan, az általános értékesítési feltételekkel szemben számos panasz érkezett a Bizottsághoz a gyógyszeripari nagykereskedők spanyol és európai szövetségeitől, illetve egy spanyol nagykereskedőtől. 2001. május 8-án a Bizottság úgy határozott, hogy a közösségi versenyjog értelmében az általános értékesítési feltételek jogellenesek, mivel versenykorlátozó megállapodást valósítanak meg. Emellett azt is megállapította, hogy a GSK nem bizonyította, hogy a mentesség kedvezményében való részesüléshez szükséges feltételek teljesülnek. Emiatt felszólította a GSK-t, hogy a jogsértést szüntesse meg.

A GSK azt kérte, hogy az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a bizottsági határozat egészét. A luxembourgi bírói testület 2006. szeptember 27-i ítéletében részben megsemmisítette a Bizottság határozatát, mivel álláspontja szerint, jóllehet a Bizottság okkal állapította meg, hogy a GSK általános értékesítési feltételei korlátozzák a versenyt, mivel megakadályozzák a gyógyszerek árának és költségeinek csökkenését, a brüsszeli szerv nem vizsgálta meg megfelelően, hogy azok járhatnak-e gazdasági előnnyel, amennyiben hozzájárulnak a gyógyszeripari innovációhoz.

A jelen ügyekben a GSK (C-501/06 P), a Bizottság (C-523/06 P) és az alapügyben a Bizottságot támogató két gyógyszeripari nagykereskedői szövetség (C-515/06 P és C-519/06 P) is fellebbezést nyújtottak be az Európai Bírósághoz az Elsőfokú Bíróság ítéletének számukra hátrányos rendelkezései ellen.

Háttéranyagok (C-501/06 P)
Háttéranyagok (C-513/06 P)
Háttéranyagok (C-515/06 P)
Háttéranyagok (C-519/06 P)

2009. július 2., csütörtök

C-343/07 Bavaria és Bavaria Italia - Ítélethirdetés

[Közösségi szinten védett földrajzi megjelölések – „Bayerisches Bier” – Az elnevezés szokásossá válása]

Egy közösségi rendelet alapján a „Bayerisches Bier” megjelölés jelenleg egy közösségi szinten védett földrajzi megjelölés, amely csak a Bajorországban előállított sörök megjelölésre használható. A jelen ügyet az Európai Bíróság elé terjesztő torinói fellebbviteli bíróság szerint azonban az említett megjelölés nem részesülhetne közösségi szintű védelemben, mivel az az elmúlt két évszázad folyamán Európában és az egész világon használatossá vált, amellyel egy történetileg Bajorországból származó eljárás (az ún. alsó erjesztésű „bajor módszer”) szerint készített söröket jelölnek, függetlenül a sör előállításának helyétől. Az olasz bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy érvényes-e a „Bayerisches Bier” megjelölésnek közösségi szintű védelmet biztosító rendelet.

Mazák főtanácsnok 2008. december 18-án megtett indítványában úgy vélte, hogy a kérdéses rendelet érvényes.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. december 18.

C-402/07 Sturgeon és társai & C-432/07 Böck és Lepuschitz egyesített ügyek - Főtanácsnoki indítvány

[Légiközlekedés – A járat jelentős késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó segítség és kártérítés – A „késés” és a „törlés” fogalmának elhatárolása]

A német szövetségi bíróság és a bécsi kereskedelmi bíróság keresték meg előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bíróságot a légiutasok védelméről szóló rendelet értelmezésével kapcsolatban. A német szövetségi bíróság arra a kérdésre vár választ, hogy mely körülmények között kell egy járat indulásának elhalasztását késés helyett a járat törlésének tekinteni, illetve, hogy mindez függ-e a késés hosszától. Az alapügy felperesei a Frankfurt-Toronto járatra vásároltak oda-vissza jegyet. A Torontóból való visszaindulás időpontját a gép műszaki meghibásodása miatt későbbre tették át. A repülőtéren való többórás várakozás után az utasok visszakapták a már feladott csomagjukat, és egy hotelba szállították őket, mivel aznap már nem volt más elérhető gép és az eredeti gép továbbra sem volt üzemképes. A felperesek így csak másnap hagyhatták el Torontót, és az eredetileg tervezett időponthoz képest 25 órával később érkezetek vissza Frankfurtba. Visszaérkezésük után a rendeletnek a járat törlése esetén alkalmazandó szabályaira hivatkozva fejenként 600 euró összegű kártérítést kértek a légitársaságtól. A légitársaság szerint nem a járat törléséről, hanem csak késésről volt szó, amely esetben pedig a rendelet szerint nem kell kártérítést fizetni.

A bécsi kereskedelmi bíróság azt szeretné megtudni a luxembourgi bíráktól, hogy egy légijárat indulásának 22 órával való elhalasztását lehet-e még késésnek tekinteni. A jelen ügyben az utasok csak 22 órás késéssel, egy az eredetinél hosszabb járatszámmal (az eredeti jártszám + egy „A” betű), részben az eredeti járat utasaival, részben azonban más utasokkal együtt kezdhették meg az utazásukat. Az osztrák bíróság arra a kérdésre is választ vár, hogy a repülőgép műszaki meghibásodása és az indulási idő emiatt történő megváltoztatása olyan rendkívüli körülménynek minősülnek-e, amelynek bekövetkezését minden ésszerű intézkedés megtétele ellenére sem lehet elkerülni. Ennek bizonyítása esetén ugyanis a rendelet alapján a légitársaság mentesül a kártérítés-fizetési kötelezettsége alól.

Háttéranyagok (C-402/07)
Háttéranyagok (C-432/07)

Elsőfokú Bíróság

2009. június 30., kedd

T-435/05 Danjaq kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) - Ítélethirdetés (9.15 óra)

[Közösségi védjegyek – James Bond filmek – „Dr. No”]

A Mission Productions nevű német cég 2001 júniusában kérelmezte az alicantei székhelyű OHIM-nál a legelső James Bond film címével megegyező „Dr. No” megjelölés közösségi védjegyként való bejegyzését. A James Bond filmekkel összefüggő védjegyek és szerzői jogok kezelésével megbízott Danjaq cég felszólalást intézett a védjegybejegyzési kérelem ellen. Miután az OHIM a felszólalást elutasította, a Danjaq keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt.

Időközben a Danjaq a további 21 James Bond film közül 18 címére közösségi védjegyoltalmat kapott. A Casino Royale, az Octopussy és a Goldeneye részekre vonatkozó kérelmek még függőben vannak, mivel számos érdekelt cég, köztük a Ian Fleming Publications (ez utóbbi a Casino Royale és az Octopussy kifejezések tekintetében) felszólalt a védjegybejegyzések ellen.

Háttéranyagok

A július 6-tól július 10-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. július 7., kedd

C-369/07 Bizottság kontra Görögország - Ítélethirdetés

[Jogellenes állami támogatások visszafizetése – Olympic Airways – Az Európai Bíróság ítéletének végre nem hajtása – Pénzbírság]

2005 májusában az Európai Bíróság megállapította, hogy Görögország elmulasztotta visszafizettetni a görög nemzeti légitársasággal, az Olympic Airways-zel, a cégnek jogellenesen juttatott állami támogatásokat. Mivel Görögország a Bíróság ítélete óta eltelt időben sem fizettette vissza a kérdéses támogatásokat, ezért a Bizottság 2007 augusztusában ismét keresetet indított a hellén állam ellen, amelyben immár pénzbírság kiszabását kéri a Bíróságtól a kötelezettségszegés miatt. A Bizottság ennek keretében a 2005-ös ítélet és a mostani ügyben hozandó ítélet közötti időszak tekintetében egy átalánybírság megállapítását, míg a mostani ügyben meghozandó ítélet kihirdetésétől számítva a jogellenes állapot megszüntetéséig napi 53 611 euró összegű kényszerítő bírság kiszabását javasolja a Bíróságnak.

Mengozzi főtanácsnok 2009. február 5-én megtett indítványában napi 15 768 euró összegű kényszerítő bírság kiszabását kérte az Európai Bíróságtól a jelen ügyben hozandó ítélet kihirdetésének napjától a 2005-ös ítélet Görögország által történő végrehajtásának napjáig. A főtanácsnok emellett egy 2 millió euró összegű átalánybírság kiszabását is kéri a luxembourgi bíráktól a görög állammal szemben.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. február 5.

2009. július 9., csütörtök

C-204/08 Rehder - Ítélethirdetés

[Légiutasok védelme – Járatkésés és járattörlés – A kártérítési kereset elbírálására illetékes bíróság meghatározása]

Egy újabb ügy a légiutasok kártalanításának kérdéskörével kapcsolatban, amelyben arról kell döntenie az Európai Bíróságnak, hogy az utasok jogvita esetén melyik tagállam bíróságai előtt jogosultak perelni az érintett légitársaságot.

A müncheni lakóhelyű P. R. a rigai (Lettország) székhelyű Air Baltic-nál foglalt Münchenből Vilniusba (Litvánia) irányuló repülőutat. A járatot az indulás előtt 30 perccel törölték, az utasokat pedig átirányították egy másik járatra, amellyel több, mint hat órával a tervezett érkezési időpont után érkeztek meg Vilniusba. P. R. ezért a légiutasok kártalanításáról szóló közösségi rendelet alapján 250 euró megfizetésére irányuló kártérítési keresetet indított a német bíróságok előtt a légitársaság ellen. Az utas első fokon pert nyert, a fellebbviteli bíróság viszont elutasította a keresetet, megállapítva, hogy a német bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a jogvita eldöntésére, mivel az alperes székhelye Lettországban található. A felülvizsgálati eljárásban eljáró Bundesgerichtshof szerint azonban felmerülhet, hogy a joghatóságról szóló közösségi rendelet alapján a légitársaság a szolgáltatás nyújtásának a helye szerinti bíróságok előtt is perelhető. A német bíróság azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket az Európai Bíróságnak, hogy jelen esetben az indulás (Németország) vagy az érkezés (Litvánia) helye szerinti bíróságok is illetékességgel rendelkeznek-e a jogvita eldöntésére, annak ellenére, hogy az alperes székhelye Lettországban található.

Az ügyben hozandó ítéletnek jelentős hatása lehet a légiutasok jogérvényesítési lehetőségeinek javítása tekintetében különösen olyan esetekben, amikor a légitársaság székhelye egy a kiindulási és az érkezési helytől is eltérő EU-tagállamban van. Háttéranyagok

C-511/06 P Archer Daniels Midland kontra Bizottság - Ítélethirdetés

[Versenyjog – Kartell a citromsav piacán – A kiszabott versenybírság összegének csökkentése]

A citromsav a világon legtöbbet használt savképző és tartósító anyag. Különböző fajtái léteznek, amelyeket különféle alkalmazásokhoz használnak, többek között az élelmiszeripari termékekben és az italokban, a háztartási mosó- és tisztítószerekben, a gyógyszeripari és kozmetikai termékekben, valamint különböző ipari eljárásokban.

2001 decemberében a Bizottság egy sor céget összesen 135,22 millió euró összegű versenybírsággal sújtott a citromsav piacán való kartellezés miatt. Az Archer Daniels Midlandre (ADM) kiszabott bírság összege 36,69 millió euró volt. A cég a Bizottság határozatát megtámadta az Elsőfokú Bíróság előtt, annak megsemmisítését vagy a kiszabott bírság összegének csökkentését kérve. 2006 szeptemberében meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság nagy részében elutasította a keresetet, és a bírság összegét változatlanul hagyta. Az ADF az Európai Bíróság előtt fellebbezést nyújtott be az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen.

Mengozzi főtanácsnok 2008. november 6-án megtett indítványában az Elsőfokú Bíróság ítéletének több ponton történő megváltoztatását javasolta az Európai Bíróságnak, különösen az ADM-nek a kartellben betöltött állítólagos vezető szerepével kapcsolatos megállapítások tekintetében, és a cégre kiszabott bírság összegének 29,4 millió euróra történő csökkentését tartotta helyénvalónak.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2008. november 6.

Elsőfokú Bíróság

2009. július 6., hétfő

T-342/07 Ryanair kontra Bizottság - Tárgyalás

[Versenyjog – Ryanair / Aer Lingus fúzió]

2006-ban, az Aer Lingus-nak az ír kormány általi privatizációját követően a Ryanair 19,16%-os tulajdonrészt szerzett az említett légitársaságban. 2006. október 23-án a Ryanair nyilvános vételi ajánlatot tett az Aer Lingus összes részvényének a megszerzésére, és a tervezett cégvásárlásról a cégek összefonódásáról szóló közösségi rendelet alapján egy héttel később értesítette a Bizottságot. Az ajánlatának megtételét követően a Ryanair tovább növelte részesedését az Aer Lingus-ban, és 2006. november 26-án már társaság részvényeinek 25,17%-át birtokolta.

2007. június 27-én a Bizottság határozatot fogadott el, amelyben az összefonódást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Ryanair e határozatot megtámadta az Elsőfokú Bíróság előtt. A Bizottság határozatának megszületését követően a Ryanair további részesedésszerzéssel 29,4%-ra növelte a tulajdoni hányadát az Aer Lingus-ban.

Háttéranyagok

2009. július 7., kedd

T-411/07 Aer Lingus Group kontra Bizottság - Tárgyalás

[Versenyjog – Ryanair / Aer Lingus fúzió]

Ezen ügy alaptényállása megegyezik a fenti Ryanair kontra Bizottság ügy tényállásával. A Bizottság összefonódást elutasító határozatának meghozatala előtt és után az Aer Lingus arra kérte a Bizottságot, hogy utasítsa a Ryanairt az Aer Lingus-ban való részesedésétől történő megválásra. E kérést a Bizottság egy 2007. október 11-én hozott határozatban elutasította, arra hivatkozva, hogy az összefonódási rendelet alapján nincs felhatalmazása a Ryanairt a részesedésétől való megválásra kötelezni egészen addig, amíg az összefonódás megvalósítására nem került sor, és amíg a Ryanair az Aer Lingus-ban olyan kisebbségi részvényes marad, amelynek sem jogilag, sem pedig ténylegesen nincs lehetősége a társaság feletti ellenőrzés gyakorlására. Az Aer Lingus a Bizottság e határozata ellen indított keresetet az Elsőfokú Bíróság előtt.

Háttéranyagok

2009. július 8., szerda

T-28/08 Mars kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) - Ítélethirdetés

[Közösségi védjegyek – A „Bounty” csokoládé formája]

003 áprilisában a Mars édességgyártó közösségi védjegyoltalmat szerzett a Bounty csokoládészelet formájára. 2003 decemberében a Ludwig Schokolade nevű német csokoládégyár kérte az OHIM-tól a védjegy törlését, mivel szerinte a védjegyként bejegyzett formának nem volt megkülönböztető jellege.

2007 októberében az OHIM törölte a védjegyet, mivel úgy találta, hogy a kérdéses csokoládéforma nem különbözik jelentősen a csokoládéiparban használt szokásos formáktól. A Mars az OHIM e határozatát támadja az Elsőfokú Bíróság előtt.

Háttéranyagok