Magyar Gárda-per - Jogerősen feloszlatta az egyesületet a bíróság

2009.07. 2. MTI

Jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett ítéletében.

Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel - fejtette ki a szóbeli indoklásban a tábla tanácsvezető bírája.

Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki".

A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodók biztonsághoz és szabadsághoz való joga.
Miközben a táblabíróság jogerős döntése helybenhagyta az elsőfokú ítéletnek a Magyar Gárda egyesület feloszlatására vonatkozó rendelkezését, az indokolását több ponton is módosította.

Egyrészt kimondta azt, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a Magyar Gárdában tevékenykedő természetes személyek jogosultságait nem érinti, nem is érintheti az ítélet, ők továbbra is élhetnek demokratikus jogaikkal.

Míg tavaly az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a cigány kisebbség személyiségi jogait sértette meg a gárda, addig a másodfokú bíróság a gárda tevékenységével megvalósuló jogsértés kapcsán arra helyezte a hangsúlyt, hogy a demonstratív felvonulások során fennállt az erőszak reális veszélye, sérült a közrend és a köznyugalom, az ott élők szabadsághoz, biztonsághoz fűződő joga.

A bíróság az alperesi érvelés több pontjával egyetértett, de a végkövetkeztetéssel nem. Például elfogadta azt az alperesi felvetést, hogy önmagukban a szónoklatok, az egyenruhás felvonulások a gyülekezési jog és a szólásszabadság keretei között maradtak. Ezeket azonban együtt kell értékelni: a tagok magatartását és a felvonulások helyszínét, ami "tudatos választás eredménye" - tette hozzá.

Igaz ugyan, hogy nem volt tényleges erőszak a gárda rendezvényein, de ebből nem lehet az erőszak veszélyének hiányára következtetni - fűzte hozzá a bíró.

Az alperessel egyezően a tábla szerint is az az egyik alapkérdés az, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között maradt-e a gárda tevékenysége, de a gárda jogi képviselőjének álláspontjától eltérően a tábla tanácselnöke szerint túllépték ezeket a határokat.

Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője és Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után utcai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és a strassbourgi bírósághoz fordulnak.

Az ügyvéd és az egyesület elnöke egybehangzóan megerősítette: az egyesület ugyan megszűnt, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket.

Vona Gábor kifejtette azt is, megítélése szerint az eljárás tétje az volt, hogy a másodfokú bíróság képes-e ellenállni a hazai és nemzetközi politikai nyomásnak, ám ez sajnos, nem sikerült.

Gaudi-Nagy Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az egyesület megszüntetésére okot adó jogsértések, mások jogainak megsértése vonatkozásában a zsinórmértéket megengedhetetlenül tágan határozta meg a tábla

Az ügyvéd kifejtette: míg az elsőfokú döntés csupán az egyesületre terjedt ki, a mozgalmat nem érintette, addig a csütörtöki jogerős határozat a mozgalmat az egyesület részeként határozta meg, ezért a feloszlatás arra is kiterjed, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket.

Vona Gábor hangsúlyozta: a Magyar Gárda ügye egy szimbolikus ügy, ami bírói úton nem megoldható, az ügyészség tévútra vitte, jó döntés nem is születhetett. Az ítéletnek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen szembe megy a magyar társadalom igazságérzetével. Kérdésre válaszolva hozzátette: a Magyar Gárda és a Jobbik közt elvi, eszmei rokonság, szoros kapcsolat van, ami ezután is fennmarad.

A csütörtöki tárgyalás idejére a rendőrség lezárta a Fekete Sas utcának azt a szakaszát, ahol a bíróság áll, a kordonok mögé az feleken kívül csak az ülésre regisztrált újságírók léphettek be. A kordonokon kívül néhány egyenruhás Magyar Gárda-tag, valamint a velük szimpatizálók békésen várták a bíróság ítéletét. A testület döntése nem lepte meg őket, többen is azt mondták, hogy ilyen tartalmú határozatra számítottak.

Vona Gábor a tárgyalás után kezet fogott a rá váró Magyar Gárda-tagokkal és szimpatizánsokkal, majd a fotósok és operatőrök gyűrűjében kibontotta velük a Magyar Gárda zászlóját.

A tárgyalás idején rendőri intézkedés nem történt.

A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatásáért indított polgári per első fokon tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-én, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi az egyesület megszüntetését. A rendezvényen több száz gárdista vett részt, egyenruhában, alakzatban menetelve vonultak végig a község meghatározott utcáin. A demonstráción a felszólalások középpontjában a "cigánybűnözés" állt, amelynek áldozata a felszólalók szerint a magyar lakosság, és amelyről szerintük a média hallgat. Az ügyészség szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi.

A Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel az egyesületet. A bíró szóbeli indokolásában akkor emlékeztetett arra, hogy a tatárszentgyörgyi felvonulást a közjogi méltóságok és a parlamenti pártok egybehangzóan ítélték el.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ALAPJOGOK