Nem született döntés az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői tanácskozásán a képviselők költségtérítéséről szóló népszavazás ügyében – közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke. A grémium várhatóan a jövő hét elején dönt a kérdésben.
Április közepén az országgyűlési képviselők 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, amelynek kérdése a következő: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?”
Sereg András rámutatott arra: az Alkotmánybíróság az indítványok mellett minden ügyben hivatalból vizsgálja a releváns körülményeket, így a többi között az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokat, különös tekintettel az alkotmánymódosításra.
Az Országgyűlés június 29-én úgy döntött: jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés, a képviselők a javadalmukból, azaz a bevételükből csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselői javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik.
A parlament az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem voks és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, míg a képviselői juttatásokról szóló törvényt 341 támogató és 19 ellenző vokssal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.
Az új, 2010. január 1-jén hatályba lépő szabályok szerint az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselők felelőssége lesz, ebből számlák alapján írhatóak le a költségek. Ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles.
A jövő évtől tehát minden képviselő saját maga döntheti el: nem gyűjt számlákat – ez esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek – vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt és becslést készít arról, a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.
