A jogos védelemnél is érvényes az arányosság elve

2009.07. 8. Jogi Fórum / Magyarország.hu

Senki nem lesz büntethető azért, mert a szükségesnél nagyobb sérülést okoz a rá jogtalanul támadóra, az arányosság követelménye azonban továbbra is fennáll: a változtatás célja, hogy a kockázat ne azé legyen, aki saját magát, a vagyonát védi - mondta Draskovics Tibor rendészeti miniszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Az Országgyűlés által múlt héten elfogadott törvénymódosítások azt segítik elő, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatásosabban léphessen fel a bűnözőkkel szemben annak érdekében, hogy a bűncselekmények - legyenek azok kicsik vagy nagyok - ne maradhassanak büntetlenül - mondta el Draskovics Tibor rendészeti miniszter. Mintegy 600 ezerről 400 ezerre csökkent az elmúlt tíz évben a bűncselekmények száma, az emberölések száma 50, a gépkocsilopásoké 60 százalékkal csökkent ebben az időszakban. Az év első öt hónapjában folytatódott ez a tendencia, negyedével csökkent a bűncselekmények száma az előző év hasonló időszakához képest. A kedvezőbb statisztikát részben a rendőrség megváltozott munkájának, a fokozott közterületi jelenlétnek tulajdonította a miniszter.

Az Országgyűlés a múlt hét hétfőjén fogadta el a Büntető törvénykönyv, a büntetőeljárási törvény és közbiztonság fenntartásában részt vevő szervezetekkel összefüggő jogszabály módosítását. A btk. változtatásai közül a miniszter kiemelte az egyes bűncselekmény-kategóriákban - például a fegyveres rablások és a felfegyverkezve elkövetett bűncselekmények esetében - a büntetési tételek szigorítását, és azt, hogy a többszörös erőszakos visszaesőkkel szemben szigorúbban lépnek fel. A visszaesők a jövőben ki lesznek zárva bizonyos kedvezményekből, büntetési tételüknek pedig nemcsak a felső, hanem az alsó határát is megemelték.

Aki azok ellen támad, akik nem tudják magukat megvédeni - gyerekek, öregek, betegek vagy várandósak - szintén súlyosabb büntetésre számíthatnak. Szintén szigorúbb, nagyságrendileg az emberölésért kiszabható büntetésre kell számítaniuk azoknak, akik fegyveresen vagy felfegyverkezve, csoportosan követnek el hivatalos személy elleni erőszakot.

Jogos védelemnél is érvényes az arányosság elve

A sértett büntetőjogi védelmét fokozó rendelkezések közül kiemelte a miniszter a jogos védelem intézményét, amely szerint senki nem lesz büntethető azért, mert a szükségesnél nagyobb sérülést okoz a rá jogtalanul támadóra. Az arányosság követelménye azonban továbbra is fennáll, de a változtatás célja, hogy a kockázat ne azé legyen, aki saját magát, a vagyonát védi, hanem a támadóé. A megelőző jogos védelem nem irányulhat élet kioltására.

A jövő nyáron lép hatályba az a módosítás, amely szerint a bírónak nagyobb lehetősége lesz az egyén pozícióját vizsgálni és a különböző büntetési formákat, mellékbüntetéseket kombinálni. A jövőben a pénzbüntetés maximálisan kiszabható felső határa 10 millió forintról 100 millióra emelkedik.

A jövőben a nyomozást felügyelő ügyészségnek írásba kell foglalnia az utasításait, ez Draskovics szerint egyértelműen tisztázza a felelősségi kérdéseket és azt is, hogy adott nyomozati cselekményekről ki döntött. Bekerült a jogszabályba az is, hogy az ügyészségnek kötelessége tudakozódni arról, ha a jövőben bűncselekményre utaló információk jutnak a tudomására, még akkor is, ha azok a sajtóból származnak.

A jogsértőknek számolniuk kell a következményekkel

A jogállam alapjait próbálja kikezdeni, aki szembeszegül a bíróság döntésével - mondta Draskovics Tibor a Magyar Gárda szombati tüntetésével kapcsolatban. "Egy jogállamban a bíróság döntését természetes módon lehet vitatni, arról bárkinek bármilyen véleménye lehet, azzal kapcsolatban a törvényes keretek között jogorvoslattal, jogerős döntéssel szemben pedig felülvizsgálati kérelemmel lehet élni. Egyet nem lehet: szembeszegülni a bíróság döntésével" - mondta Draskovics Tibor.

A miniszter szerint a bíróság immár jogerősen is világossá tette, hogy az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem irányulhat mások szabadsága vagy jogai ellen. Megállapította Draskovics Tibor, hogy az "úgynevezett Magyar Gárda" fellépésével messze túlmegy azokon az alkotmányos kereteken, amelyekre az egyesülési jog kiterjed. A bíróság döntésével szembeszegülőknek számolniuk kell a törvényes következményekkel, aki a feloszlatott egyesület tevékenységét kívánja folytatni, annak tudnia kell, hogy bűncselekményt követ el. Aki erre szervez demonstrációt, az alkotmányellenes céllal szervez demonstrációt - hangsúlyozta Draskovics Tibor.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG