Tóth Mihály - Két bűncselekmény gyanúja miatt is eljárás indítható a Magyar Gárda mozgalom újjáalakulása kapcsán

2009.07.13. MTI

Legalább két bűncselekmény gyanúja miatt indítható büntetőeljárás azzal kapcsolatban, hogy a Jobbik szombati rendezvényén újjáalakult a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda mozgalom - ismertette álláspontját Tóth Mihály büntetőjogász hétfőn.

Mindkettő úgynevezett "szunnyadó" tényállás a büntető törvénykönyvben, ügyészi, bírói gyakorlata nincs, a hatóságok nem szokták alkalmazni, de úgy látszik, most ennek is eljött az ideje - mondta az egyetemi tanár.

Az egyik az egyesülési joggal való visszaélés, amely szerint, aki feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, szervezi, irányítja, koordinálja azt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A másik a törvény, vagy hatósági rendelkezés elleni köznyugalmat megzavaró izgatás, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A több évtizedes ügyészi gyakorlattal is rendelkező szakember hozzátette: szerencsétlennek tartja azt az utóbbi években kialakult hatósági gyakorlatot, amely "kényes" ügyekben feljelentésre vár, ahelyett, hogy hivatalból eljárna a tudomására jutott, nyilvánvalóan bűncselekmény gyanúját felvető esetekben, és a közvélemény számára büntetőjogi szempontból megnyugtató módon megvizsgálná és tisztázná a történteket.

Ugyanakkor Tóth Mihály megjegyezte azt is: a rendőrség egyes esetekben rendkívül nehéz helyzetben van, bizonytalankodása abból a szempontból érthető, hogy nehéz a történtek jogi megítélése, nincs kialakult ügyészi, bírói gyakorlat, amely orientálhatná a rendőrséget. Továbbá ezekben az ügyekben erős a nyilvánosság nyomása több irányból is: nem ritka, hogy ugyanazon eseményekkel kapcsolatban egyszerre éri durva bírálat a rendőrséget azért, mert túl kemény volt, és ugyanakkor azért, mert nem volt elég határozott.

Azonban a Magyar Gárda feloszlatása ügyében ritkán látható határozott és egyértelmű konszenzus alakult ki a magyar jogalkalmazó szervek között, dacára annak, hogy politikailag kényes ügyről van szó, hiszen az ügyészség ezt indítványozta, és a bíróság első- és másodfokon egyaránt így döntött - mutatott rá Tóth Mihály.

A feloszlatott szervezetre utalva hozzáfűzte: jogállam árnyék-erőszakszervezetet nem engedhet működni. Bár igaz az is: az állami erőszakszervezeteknek megfelelő hatékonysággal kell fellépniük például a közbiztonság érdekében, hogy még a látszatát is kerülni lehessen annak, hogy bármiféle oka, alapja lehet az állami erőszakmonopólium megtörésének és magánhadseregek létrehozásának.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom szombaton a fővárosi Szabadság téren tartott nagygyűlést, melyen közfelkiáltással újjáalakult a július 2-án jogerős bírói ítélettel feloszlatott Magyar Gárda mozgalom. A rendezvényen felszólalt Vona Gábor, a Magyar Gárda és a Jobbik elnöke, és arról beszélt, hogy "kormányzásra készülnek" és amennyiben bejutnak az Országgyűlésbe, az első napon gárdista egyenruhában fognak ott megjelenni és törvényjavaslatot terjesztenek be azért, hogy jogszerűen működhessen a Magyar Gárda mozgalom.

A tüntetésen felszólalt Morvai Krisztina, az Jobbik európai parlamenti képviselője is.

A Fővárosi Ítélőtáblának a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet jogerősen feloszlató ítélete kimondta, hogy az egyesület megszüntetésével a mozgalom sem működhet tovább, a döntés szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg.

 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG
RENDŐRSÉG