Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A magyar élelmiszer-beszállítók védelmében - Az államfő nem írta alá az élelmiszeripari törvényt

2009.07.16. Jogi Fórum / KEH/MTI

Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt, és azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő döntéséről levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét.

A visszaküldött törvény bizonyos kereskedői magatartásokat tisztességtelennek minősít, és ezekhez a magatartásokhoz polgári jogi és közigazgatási jogi szankciókat fűz.

A köztársasági elnök álláspontja szerint az Országgyűlés joga annak eldöntése, sajátos tisztességtelen piaci magatartások visszaszorítása érdekében szükség van-e külön törvényhozásra. Ugyanakkor az államfő a meghozott törvénnyel nem értett egyet, mert az előkészítetlen, átgondolatlan, szövege jogi ellentmondásokkal terhelt, kitűzött céljai elérésére pedig nagy valószínűséggel alkalmatlan. Sólyom László levelében külön felhívta a figyelmet arra, hogy bár a törvény leginkább a magyarországi élelmiszer-beszállítókat kívánná védeni, hatása mégis az lehet, hogy a kereskedők a magyar helyett külföldi forrásból szerzik be az élelmiszereket.

Sólyom László levele Szili Katalin házelnöknek

Az Országgyűlés június 29-én ellenszavazat nélkül fogadta el a jogszabályt. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényszöveg szerint a jogszabály célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végző szervezetek, valamint azok beszállítói közötti egyenlőtlen piaci alkupozícióból eredő hátrányok felszámolása és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. A törvény általános jelleggel tiltja a tisztességtelen forgalmazói magatartások gyakorlását, s meghatározza, hogy mely forgalmazói magatartások minősülnek tisztességtelennek.

A jogszabályt korábban kifogásolta az Országos Kereskedelmi Szövetség is. Közleményükben a törvény elfogadása után azt írták, hogy az a világ legnagyobb multinacionális élelmiszergyártóit védi, és meghiúsítja azt a törekvést, hogy a magyarországi üzletek polcaira 80 százalékban magyar áruk kerüljenek.

A szervezet keddi közleményében hangsúlyozta: a jogszabály kizárólag a kereskedők és az élelmiszeripari beszállítók kapcsolatára terjed ki, és hiányzik belőle a magyar mezőgazdasági kistermelők és a tőlük vásárló élelmiszeripari gyártók, valamint felvásárló szervezetek kapcsolatainak rendezése.

  • kapcsolódó anyagok
KERESKEDELEM
AGRÁRIUM
ÁLLAMFŐ
JOGALKOTÁS
TÖRVÉNYHOZÁS