Javul a jogátvételi morál az EU egészében

2009.07.20. BruxInfo

Az uniós tagállamok kétharmada, köztük Magyarország megfelel annak az elvárásnak, miszerint a belső piaci irányelvek átvételének legfeljebb 1 százalékánál lehet csúszás a határidőben. Még mindig magas ugyanakkor a kormányok ellen a jogszabályok helytelen átvétele miatt indított kötelezettségszegési eljárások száma – derül ki a legfrissebb belső piaci eredménytáblából.

Az egymást követő harmadik évben felelt meg az EU egésze annak a kívánalomnak, miszerint 1 százalék alá kell csökkenteni azoknak a belső piaci irányelveknek az arányát, amelyek nemzeti jogba való átültetése során a tagállamok kifutnak a határidőből. Az Európai Tanács korábbi döntése értelmében 2009-re kell uniós szinten teljesíteni ezt a célt. Az Európai Bizottság által csütörtökön közzétett legújabb belső piaci eredménytábla szerint ugyanakkor kilenc uniós tagállam – Nagy-Britannia, Belgium, Észtország, Luxemburg, Olaszország, Csehország, Portugália, Lengyelország és Görögország - még mindig nem érte el az 1 százalékos célt.

Magyarország a jól teljesítők között van: transzpozíciós deficitje (vagyis azoknak a direktíváknak az összeshez viszonyított aránya, amelyeket nem vett át határidőre) május 11-én 0,6 százalék volt, ami tíz irányelv késői átültetését jelenti. Dánia és Málta nyújtotta a legkiemelkedőbb teljesítményt, mindössze 3-3 belső piaci jogszabály időben történő átvételével adósak, ami 0,2 százalékos szintnek felel meg. Az élenjárók közé tartozik Bulgária és Románia is, amiben nagy szerepet játszik, hogy ez a két ország csak a közelmúltban (2007. január elsején) csatlakozott az Európai Unióhoz. A belső piaci eredménylistán Görögország és Lengyelország a sereghajtók. Előbbi 34, utóbbi 33 direktívát nem tudott átültetni határidőre a nemzeti jogrendjébe (ez 2,1 százalékos transzpozíciós hiánnyal egyenértékű).

A javuló transzpozíciós mutatókat ugyanakkor beárnyékolja, hogy még mindig nagy azoknak a kötelezettségszegési eljárásoknak a száma, amelyeket a Bizottság kényszerül indítani a tagállamokkal szemben a belső piaci irányelvek helytelen vagy hibás átvétele, és - ami ebből következik - alkalmazása miatt. „Örömmel látom, hogy a tagállamok nagy többsége folytatta az előző eredménytábla trendjét az irányelvek időben történő átvételével. Ez azonban csak az érme egyik oldala. A nemzeti törvények magas színvonalúaknak kell lenniük és helyesen kell alkalmazni őket. Még mindig túl sok tagállami hatóság hibázik ezen a téren” – mutatott rá Charlie McCreevy belső piacért felelős biztos.

Ami az irányelvek helyes átvételét illeti, a Bizottság becslése szerint az EU-nak átlagosan 1,8 százalékos a deficitje. Olaszország és Lengyelország az a két tagállam, ahol a legnagyobb a helytelenül átültetett jogszabályok száma. Spanyolország és Franciaország is előkelő helyen áll ezen a listán.

A tagállamra jutó jogsértési esetek száma uniós átlagban eléri a 47-et. Magyarországgal szemben 28 ügyben folyik eljárás, ezzel hazánk a 8-9 legjobb diáknak számít az EU-ban. Az élen 11 folyamatban lévő eljárással Románia áll, de ez inkább rövid múltra visszatekintő EU-tagságának tudható be. Olaszország a másik véglet, amelynek 110-szer mutatott fel „sárga lapot” az Európai Bizottság. Az olaszok után sorrendben a spanyolokat, a görögöket, a belgákat, a franciákat és a németeket találta legtöbbször ludasnak az uniós szabályok elleni vétségben Brüsszel.

Az olaszokkal szemben még így 34 százalékkal kevesebb eljárás folyik jelenleg 2006 májusához képest. 2006 májusához képest ugyanakkor a Belgium ellen indított jogsértési eljárások aránya nőtt leginkább, közel 50 százalékkal.

A tagállamok legtöbbször az adózás és vámpolitika, valamint a környezetvédelem terén kerülnek ütközésbe a közösségi joggal – a kötelezettségszegési eljárások majdnem 50 százalékát ugyanis e két területen indította a Bizottság.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ