Gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés, olcsóbb eljárások - Az elmúlt hónapok törvénymódosításairól

2009.07.22. MTI

Az állam átépítése zavartalan; a kormányzat mindazokat az eljárásokat, amelyek állampolgárok, vállalkozások tömegeit érintik, átvilágította és lényeges módosításokat kezdeményezett, amelyek fokozatosan lépnek hatályba - mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter az elmúlt hónapokban elfogadott törvénymódosítások lényegét ismertető keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

A miniszter egyebek között a közigazgatási eljárással, a cégeljárással, a közbeszerzési eljárásokkal és az igazságszolgáltatással kapcsolatos jogszabály-módosítások alapvető céljának nevezte, hogy az eljárások gyorsabbak legyenek, az ügyfeleknek kevesebbszer kelljen személyesen megjelenniük az ügyintézés során és akár elektronikusan is intézhessék ügyeiket, így csökkentve az eljárások költségét. Szintén fontos feladatnak nevezte, hogy az állam működjön kiszámíthatóbban.

Utóbbival kapcsolatban kifejtette: ha az ügyfelek számára adott, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük, jogos igényként merül fel, hogy az állam is támasszon magával szemben ilyen feltételeket. Példaként említette, hogy a közigazgatási eljárási törvénymódosítás októberi hatálybalépését követően a határidőket munkanapokban szabják meg és nem naptári napokban és ha ebből az eljáró hatóság kicsúszik, az eljárási illetéket illetve költséget vissza kell fizetnie az ügyfélnek. Hozzátette: ha a határidő kétszeresére nyúlik az ügyintézés, akkor a visszafizetendő költség is a kétszeresére nő. Utóbbi esetben - mint fogalmazott - az ügyintéző, az eljáró hatóság illetékesének felelősségét is meg kell vizsgálni.

A közigazgatási eljárási törvény és több száz kapcsolódó törvény októberi hatályba lépésével kapcsolatban még szólt arról is, hogy ettől kezdve azokat az információkat, amelyekről az állam tudomással bír, nem kéri az állampolgároktól. Ebben a körben említette a gépjármű- illetve az ingatlan-nyilvántartást. Hozzátette: két évvel később, 2011-től a hatóságoknak egymás között ezeket az információkat elektronikusan kell átadniuk.

Szintén az állami felelősségvállalás körében említette a főbb változások között az egyablakos ügyintézés megteremtését. Példaként említette az építésügyi hatósági eljárást, amelynek során a módosítások hatályba lépését követően egyetlen hatósághoz fordulhatnak az ügyfelek és ez a hatóság vonja be mindazokat, akiknek még az eljárásban szerepük van.

A kiszámíthatósággal kapcsolatban kitért a szigorúbb tájékoztatási kötelezettség előírására a hatóságok számára. Itt példaként említette, hogy egy engedélyezési eljárás során már az ügyintézés első fázisában megmondják az ügyfélnek, ha az általa benyújtott kérelem nem megfelelő arra, hogy kedvező elbírálás alá essen. Így a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy módosítson a dokumentumon, s ne csak azt követően tehesse ezt meg, ha már megkapta a kedvezőtlen elbírálásról szóló értesítést.

A miniszter a főbb módosítások között említette azt is, hogy az ügyintézés során a jelenleginél egyharmaddal kevesebb szakhatósági közreműködést írnak elő a jogszabályok. Hozzátette: ez azért fontos, mert ezzel is egyszerűsödik, gyorsul az ügyintézés. Példaként említette, hogy a jövőben egy talajvédelmi szakhatóságot csak akkor vonjanak be az ügyintézésbe, ha speciális szakkérdésről van szó, amelyet csak ők tudnak megítélni.

A közigazgatási eljárással kapcsolatos módosításokon túl a miniszter az igazságszolgáltatással kapcsolatos változtatásokról is beszélt. Két jelentős elemet emelt ki ezek közül: a kis értékű, egymillió forint alatti perértékű ügyek lefolyásának gyorsítását és a vállalkozások közötti perek esetében a 2011-től kötelezően előírt elektronikus kommunikációt. Mindkét változtatás lényege, hogy a peres feleknek maguknak kell bizonyítékaikat a bíróság elé tárni, hogy ne azzal húzódjanak el az ügyek, hogy ezeknek a bíró jár utána.

Szólt a fizetési meghagyásos rendszer átalakításáról is, melynek lényege, hogy azt nem a bíróságok, hanem a közjegyzők bocsáthatják ki és nem papíron, hanem elektronikus formában. A miniszter hangsúlyozta: így ötszázezer ügytől tehermentesítik a bíróságokat, akik a felszabaduló, jórészt adminisztratív feladatokból álló kapacitásukat a perekre tudják fordítani.

Felelevenítette a cégeljárással kapcsolatos módosításokat is és a jövőbeni tervekről szólva körvonalazta egy, az egyéni vállalkozók az interneten bárki számára hozzáférhető adatbázisának létrehozását.

A büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban az eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett tárgyalási őrizet intézményét emelte ki. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a tárgyalásról idézés ellenére távol maradó vádlottat kényszerintézkedés alá vonhassák, hogy az eljárást így ne lehessen elhúzni.

Draskovics Tibor a jövőbeni változtatásokról szólva azt mondta: ősszel kezdeményezi, hogy gyorsabban és méltányosabban bírálják el azok ügyét, akik az állam hibájából szenvednek sérelmet, például törvénytelenül tartják őket fogva.

Ezzel kapcsolatban azt mondta: jelenleg a szabályok elég zavarosak, ha valakit alaptalanul vonnak eljárás alá. A miniszter terve szerint a sérelmet szenvedettnek a vagyoni és nem vagyoni kárigényét egy eljáráson belül, ha lehet, bírósági procedúra nélkül térítenék meg. Példaként említette, hogy ezt akár az Igazságügyi Hivatalon belül lehetne intézni, de elképzelhetőnek nevezte egy tanácsadói rendszer felállítását is a hivatalon belül, ahova a sérelmet szenvedettek fordulhatnának.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÖZIGAZGATÁS
JOGALKOTÁS