Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

A jogállam támasza

2009.07.29. Jogi Fórum / Népszabadság Online

A Magyar Gárda egyenruhájában jogszerűen tüntetni nem lehet – szögezi le a Népszabadság Online cikkében Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, válaszolva Szikinger István július 4-i rendőri fellépésre vonatkozó bírálatára.

"Nem értek egyet Szikinger István azon állításával, miszerint semmi nem cáfolja, hogy a gárda egyenruhájának viselése továbbra is a véleménynyilvánítási szabadság védelme alá esik. A bírói ítélet valóban rögzítette, hogy az egyenruha viselése még akkor is a véleménynyilvánítás jogához tartozik, ha az másokban visszatetszést, kellemetlen érzéseket kelt, és a gárda tevékenysége nem az egyenruha-viselés miatt jogsértő, hanem összességében (a vonulásokkal és az elhangzott beszédekkel együtt). Ám a bíróság ezzel csak annyit mondott, hogy önmagában az egyenruha miatt nem oszlatta volna fel az egyesületet. Ebből nem következik, hogy az egyenruhát ezentúl is viselni lehet. Történt közben ugyanis valami fontos: maga a feloszlatás. Az egyenruha viselését megengedő álláspont pedig nem egyeztethető össze a feloszlatásnak a mozgalomra való kiterjesztésével. ..."

"Amikor a bíróság döntést hoz egy szervezet feloszlatásáról, általános érvényű tartózkodási kötelezettséget ró mindenkire (tehát kvázi normát alkot) abban az értelemben, hogy az adott szervezet tevékenységében többé jogszerűen senki sem vehet részt. E kötelezettség megszegését a Btk. részben szankcionálja (hiszen a feloszlatott szervezet vezetését büntetni rendeli), részben nem (hiszen a feloszlatott szervezetben való részvétel - a cikk írásakor - nem minősül szabálysértésnek sem). De a tilalom mindenesetre érvényesen létrejön. A fentiekből az is következik, hogy a gárda egyenruhájában jogszerűen tüntetni nem lehet. ..."

"Az állampolgárok azon magatartása, hogy az állami szervek nekik nem tetsző döntéseivel szemben nem a jogszabályok által biztosított jogorvoslati utat veszik igénybe, hanem az ilyen döntéseket teljes mértékig figyelmen kívül hagyva, azokkal tudatosan szembeszegülve alakítják magatartásukat, ugyanúgy hozzájárul a jogállam aláásásához, mint a közhatalmi szervek jogsértő tevékenysége (különösen ha egy európai parlamenti mandátumokat szerzett párt vezetőiről, magukat jogvédőknek, azaz a jogállamiság elkötelezett híveinek nevező közszereplőkről van szó). A közhatalmi szervek felelőssége persze nagyobb, hiszen ezek alkotják a jogállam alapját. A jogállam támaszát viszont a jogaikkal felelősen élő polgárok jelentik. Ahhoz, hogy a jogállam stabil maradjon, erre is, arra is szükség van."

A cikk teljes terjedelmében elolvasható a Népszabadság Online weboldalán

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG