ORTT tag - Hibák és hiányosságok a frekvenciapályázatatás során

2009.07.31. MTI

Eljárási hibákat és hiányosságokat lát a két országos kereskedelmi rádió frekvencia megpályáztatásának folyamatában a médiahatóság Fidesz által delegált tagja; Szalai Annamária különvéleményét csütörtökön írásban közölte a sajtóval.

"A pályáztatási eljárás elindítása előtt a Testület elmulasztotta a történelmi lehetőséget, hogy a két kereskedelmi jogosultság lejártával felülvizsgálja az országos rádiós jogosultságok rendszerét és egy új, a közszolgálati és kereskedelmi rádiós igényeknek jobban megfelelő struktúrát alakítson ki" - írta, megemlítve, hogy ezt a médiatörvény az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) előírja.

Ennek ellenére - jegyezte meg Szalai Annamária - a Magyar Rádió hiába jelezte igényét a Sláger rádió olcsóbban működtethető és jobb lefedettséget biztosító vételkörzetére, a testületi tagok többsége úgy döntött, hogy meg sem vizsgálja az esetleges frekvenciacsere lehetőségét, ehelyett, az ő indítványára, "jobb híján több apró vételkörzetet ajánlott fel" a Kossuth rádió vételkörzetének "kiegészítésére".

Megismételve korábbi nyilatkozatait a testületi tag kiemelte: a médiatörvény konkrétan nem rendelkezik arról, hogy a hét év után újabb öt esztendővel meghosszabbított koncessziók lejárta után a frekvenciákat hogyan kell megpályáztatni.

Kifogásai között szerepel az is, hogy múlt hétfői ülésén a médiahatóság "hozzávetőleges pontossággal megfogalmazott egyes javaslatokról - azaz a módosító indítványok egy részéről - szavazott, és nem egy kész, koherens szövegváltozatról". Ugyanakkor - tette hozzá - a tagok számára a szavazás pillanatában semmiből nem derülhetett ki, hogy az ORTT irodája mely javaslatokat tekintette többségi véleményt képviselőnek.

"Egyes módosító indítványokban szereplő javaslatokról a Testület nem szavazott, ennek ellenére a végleges felhívás szövegébe mégis bekerült" némelyik - állítja Szalai Annamária, aki szerint az is megesett, hogy többséget kapott módosító indítvány nem került be a végleges szövegbe.

Tartalmi kifogásai között említette a verseny kizárását, korlátozását, ennek példájaként azt hozta fel, hogy mind az első időszak koncessziós díjánál, mind a magyar zene arányánál plafonértéket szabott meg a testület többsége.

Tavaly áprilisban az Alkotmánybíróság megállapította: alkotmányellenes helyzet áll fenn azzal, hogy a testület "törvényben rögzített szempontok nélkül, gyakorlatilag önhatalmúlag" dönt a műsorszolgáltatási díjak mértékéről, és jogorvoslatra sem nyílik lehetőség, mivel "nem áll a bíróság rendelkezésére semmiféle jogszerűségi mérce a döntés felülvizsgálatához".

Szalai Annamária azt írta: a most alkalmazni kívánt díjrendszer az áttekinthetőség követelményének nem felel meg, az éves bevétel fogalmának "a médiajog területén sem törvényi, sem joggyakorlat által kimunkált meghatározása, értelmezési tartománya nincsen", így eredendően bizonytalan a díjszámítás alapja.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
ORTT