Pécsi Ítélőtábla - Plasztikai műtétnél a paciensnek nagyobb kockázatot kell vállalnia

2009.08. 4. MTI

Nagyobb kockázatot kell vállalnia a betegeknek a kozmetikai, plasztikai, szépészeti orvosi beavatkozások körében, mint amekkorát az egészséget védő, gyógyító tevékenység során a Pécsi Ítélőtábla szerint, amely e fő indokkal utasította el egy mellműtétével elégedetlen nő kártérítési keresetét a közelmúltban hozott jogerős határozatában.

Hornokné Décsei Katalin, a táblabíróság sajtótitkára a döntésről hétfőn elmondta: a másodfokon eljáró bíróság úgy ítélte meg, hogy az emlőplasztika és szilikonos implantáció esetén a természetestől alig eltérő aszimmetria kockázatát a beavatkozást kérőnek kell viselnie, ha megkapta a kockázatokra vonatkozó előzetes tájékoztatást. E kötelező tájékoztatás körébe pedig nem tartozik bele, hogy a beteg rendelkezésére bocsássák azt az információs füzetet, amivel a gyártó a protézist, implantátumot forgalomba helyezi.

Az ügyben érintett nő azután fordult bírósághoz, hogy 2004. július 2-án egy pécsi klinikán megoperáltatta eldeformálódottnak vélt melleit. A beavatkozás az emlők formájának korrigálását és növelését foglalta magában, ezért 450 ezer forintot fizetett. Az első kontrollvizsgálaton kiderült: a két mell különböző méretűre sikerült, a jobb emlőben az implantátum feljebb helyezkedett el, a balban pedig hegkorrekcióra volt szükség.

Az orvos elvégezte a korrekciós műtétet, amit 2006 januárig további három követett. Az emlők kerekek lettek, azokon szemmel érzékelhető durva aszimmetria nincs. Nem észlelhető az sem, hogy a páciensnek fájdalmai lennének, de a nő utóbbira, valamint arra panaszkodva, hogy szerinte a jobb mellébe az implantátumot nem megfelelően helyezték fel, továbbá előzetesen nem kapott teljes körű tájékoztatást a műtét kockázatairól, 7 millió forint nem vagyoni és a műtét árával azonos, 450 ezer forint vagyoni kártérítési igényről szóló keresetett juttatott el a bírósághoz.

Az alperes azt állította, hogy a páciens részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást kapott a műtét várható következményeiről, a műtéthez hozzájárult, sőt azt kifejezetten kérte, a beavatkozások az adott szakmai szabályok betartásával és megfelelő gondossággal történtek. Rámutatott arra is, hogy plasztikai, szépészeti műtétek során az orvosok nem eredmény-, hanem gondossági kötelem alapján végzik a tevékenységüket, hiszen az eredményt az adott személy testi, lelki állapota, adottságai nagy mértékben befolyásolja.

Az ügyben elsőfokon korábban eljárt Baranya Megyei Bíróság közbenső ítéletében az alperes kártérítési felelősségét állapította meg. Ezt azzal indokolta, hogy bár az orvos gondosan, a szakma szabályainak megfelelően járt el és a nő aláírta a kockázatokat tartalmazó műtéti beleegyező nyilatkozatot, nem kapta meg az implantátum tájékoztató füzetét, így nem volt abban a helyzetben, hogy a kockázati tényezők szélesebb körű ismerete birtokában eldönthesse, hozzájárul-e a beavatkozáshoz. Vagyis az alperes megfosztotta őt a választási lehetőségtől.

A határozat ellen az alperes fellebbezett, ennek adott helyt az ítélőtábla jogerős döntésében. A táblabíróság álláspontja szerint az orvos eleget tett tájékoztatási kötelezettségének. A nő nemcsak aláírta az esetleges szövődményeket felsoroló műtéti beleegyező nyilatkozatot, hanem azelőtt széles körben tájékozódott a plasztikai, korrekciós műtétek módjáról, kockázatairól is. Az implantátum reklámanyagnak is tekinthető információs füzetében pedig nem volt olyan adat, ami a felperest további lényeges ismerethez juttatta volna a műtéthez való beleegyezéséhez. A füzet átadásának kötelezettségét egyébként sem az egészségügyi törvény, sem az orvosszakmai standardok nem írják elő. Az implantátum az orvos választása volt, más implantátumoknak nincs ilyen füzete.

A másodfokú bíróság úgy vélte: a plasztikai, szépészeti műtétek tekintetében a beavatkozást kérő általában is sokkal nagyobb kockázatot vállal, hiszen az egészséges szervezetébe kér egy minden esetben kockázatot rejtő orvosi beavatkozást. Ez a kockázati teher számottevően súlyosabb, mint amekkorát a betegnek az egészséget védő, javító, gyógyító jellegű beavatkozásnál viselnie kell. A gyógyítást szolgáló, az egészségi állapotot javító, azt mentő beavatkozás esetén ugyanis a kockázatviselés eltérően alakul, mert egy egészséges páciensnél bármilyen csekély szövődmény kialakulása az egészségi állapotban jelentős hátrányos változást okozhat.

Mindemellett a másodfokú bíróság köztudomású tényként kezelte, hogy a plasztikai műtétek körében általánosnak tekinthető, hogy az alapműtétet követően további korrekciós műtétek válnak szükségessé. Az elsőfokú eljárásban beszerzett orvosszakértői vélemény szerint a felperes által panaszolt elváltozások ismételt műtéti beavatkozással nagy valószínűséggel korrigálhatók.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
EGÉSZSÉGÜGY