Napirenden a magáncsőd

2009.08. 5. Jogi Fórum / Fábián Erika

A kormány még augusztusban tárgyalna a természetes személyek adósságrendezési eljárásának szabályozásáról, mely a hazai jogrendszerbe is bevezetné a világ sok országában alkalmazott magáncsőd jogintézményét.

A gazdasági társaságok csődeljárásának analógiájára kidolgozott megoldás elsősorban azoknak a magánszemélyeknek jelentene hatékony válságkezelési módot, akik a több hitelező felé fennálló tartozásaikat teljes egészében nem, de jelentős hányadukat jó eséllyel lennének képesek kiegyenlíteni. A tervezett koncepció megvalósításával az adósságspirálba került magánszemélyek számára kedvező lehetőség nyílna egy szabályozott keretek között történő tartozásrendezési folyamatra, és az eljárás befejeztével az adós jogszerűen szabadulhatna meg a folyamatosan fennálló hitelezői fenyegetettségtől.

A kormány még 2009 februárjában bocsátotta szakmai-társadalmi vitára az igazságügyi tárca által kidolgozott előterjesztést, melynek nyomán széleskörű egyeztetések kezdődtek az érintett szakmai szervezetekkel. A jelenlegi tervek szerint az adósságrendezés három egymásra épülő szakaszból állna, ahol nem volna feltétlenül szükséges végigjárni a teljes folyamatot, ugyanis a feleknek elsőként egyezségkötést kellene megkísérelniük:

  • Az első szakasz lényege ezáltal, hogy jogi keretet teremtsen az adós és a hitelezők között kötendő olyan megállapodásnak, melyben a tartozások kifizetésének átütemezéséről, a határidők meghosszabbításáról határoznának. A folyamat időtartama alatt a gazdasági társaságok csődeljárásához hasonló módon moratórium illetné meg az adóst a fizetési kötelezettségek teljesítésére. Ha az egyezségkötés sikerrel zárul, akkor az adós a megállapodás alapján teljesít, és nincsen szükség az adósságrendezési folyamat további szakaszainak igénybevételére.
  • Egyezség hiányában viszont az eljárás második része, egy gyorsított adósságrendezési folyamat következne, melyben a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő a magánszemély vagyonának felosztását követően - a követelések arányában - kifizetéseket teljesítene a hitelezők felé. Azok a hitelezői igények, melyek nem nyernének ily módon kielégítést, behajthatatlan követelésként könyvelhetők majd el.
  • A további hitelezői fenyegetések elkerülése érdekében azonban az adós a gyorsított adósságrendezési eljárás befejezése előtt igénybe vehetné a harmadik szakaszt, mellyel tartós törlesztési eljárást kérhetne a fennmaradó tartozások rendezésére. Ebben a szakaszban az adósnak a vagyona feletti rendelkezési jogot át kellene engednie az eljárás ötéves időtartamára a vagyonfelügyelőnek, aki folyamatosan törlesztené a hiteleket és irányítaná a kifizetéseket. Az általános együttműködési kötelezettségén felül az adóst álláskeresésen illetve átképzésen való részvétel kötelezettsége is terhelné, ha kereső tevékenysége idő közben veszélybe kerül. Az ötéves időszak alatt a magánszemélynek mindenben jóhiszeműen, a vagyonfelügyelő intézkedéseinek megfelelően és a hitelezőkkel együttműködve kellene eljárnia, és szigorú anyagi megszorításoknak kellene alávetnie magát. A vagyonfelügyelő az ötéves időszak lejárta után is figyelemmel kísérné az adós vagyongazdálkodását és a bíróság két éven belül utóellenőrzést végezhetne, melynek kedvező megítélése esetében döntene arról, mentesülhet e az adós az esetlegesen fennálló, további tartozások megfizetése alól.

A készülő jogszabály hitelezői oldalról is előnyös lehet, mivel szabályozott együttműködést teremtene az adósság rendezésére, s egyes behajthatatlannak vélt követelések megtérülésére is lehetőséget nyújtana. Egyes szakmai szervezetek azonban fenntartásokkal fogadták a koncepció tervezetét és elhamarkodottnak tartják a magáncsőd bevezetését – írja a Világgazdaság. A Magyar Bankszövetség szerint a magáncsőd elsősorban a magas jövedelmű adósok megsegítésére alkalmas, míg a leginkább eladósodott személyek adósságkezelését nem szolgálja, ezért irányukban megalapozatlan várakozásokat kelthet. Szakértők tartanak továbbá attól is, hogy az eljárás túlzott költségekkel járhat, melynek végén az adós is elveszítheti minden vagyonát és a hitelezői követelések sem nyernének megfelelő mértékben kielégítést.

A jogintézmény bevezetése kapcsán előreláthatóan még számos kérdés felvetődik, így fontos feladat marad továbbra is a garanciális szabályok pontosítása, valamint a jogorvoslati eszközök kidolgozása. Az igazságügyi tárca és a bankok között még folynak egyeztetések a magánszemélyek adósságrendezési eljárásának szabályozásáról, de a tervek szerint a közeljövőben kormány elé kerül a koncepció és ősszel szavazna róla a Parlament.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
IRM