Európai Bíróság - A 2009 márciusa óta lezárt magyar ügyek

2009.08. 6. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

Az Európai Bíróság összefoglalót tett közzé az általa 2009 márciusa óta lezárt magyar vonatkozású ügyekről.

Előzetes döntéshozatali eljárások (ügyszám és ügy neve, utaló bíróság, beérkezés dátuma, téma)

C-74/08 Parat / Nógrád Megyei Bíróság / 2008. január 30. / Adózás

A magyar ÁFA-törvény 2006. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint az adóalapot nem képező államháztartási támogatásban részesülő adóalany az egyes termékbeszerzéseihez kapott támogatás esetén kizárólag e beszerzéseire a nem támogatott hányad erejéig érvényesíthette ÁFA-levonási jogát (ÁFA-arányosítás). Korábbi európai bírósági ítéletek szerint az ÁFA-levonási jog ilyen jellegű korlátozása ellenétes a közösségi joggal (pontosabban a hatodik ÁFA-irányelvvel). Ezen ügyben arról kellett döntenie az Európai Bíróságnak, hogy e bírósági ítéletek, illetve a hatodik ÁFA-irányelv rendelkezéseinek fényében a korábban hatályban volt magyar szabályozás ellentétben volt-e a közösségi joggal, azaz, hogy a magyar jogalkotó jogtalanul tagadta-e meg a cégektől egyes estekben az ÁFA-levonás lehetőségét.

2009. április 23-i ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy az ÁFA-arányosítás 2006. január 1-je előtt hatályban volt magyar rendszere ellentétes volt a közösségi joggal.

C-132/08 Lidl / Fővárosi Bíróság / 2008. április 2. / Áruk szabad mozgása

A Lidl kereskedőcég Belgiumban gyártott rádió-berendezést kívánt forgalmazni Magyarországon. A kérdéses berendezés rendelkezett a gyártó révén CE (európai megfelelőség) jelöléssel, illetve a gyártó a berendezésről megfelelőségi nyilatkozatot állított ki. A magyar hatóságok ennek ellenére a Lidltől is kérték megfelelőségi nyilatkozat kiállítását, és a céget, mint a termék importőrét, is gyártónak tekintették. A Fővárosi Bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy egy másik EU-tagállamban gyártott, és az ott székhellyel rendelkező gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal, valamint CE jelöléssel ellátott terméket Magyarországon forgalomba hozni kívánó cég tekinthető-e a termék gyártójának, és megkövetelhető-e tőle egy külön, a magyar jogszabályok előírásai szerinti megfelelőségi nyilatkozat kiállítása.

2009. április 30-i ítéletében az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a más EU-tagállamban kiállított megfelelőségi nyilatkozattal ellátott rádió-berendezések hazai forgalmazását korlátozó magyar szabályozás ellentétes a közösségi joggal.

C-243/08 Pannon GSM / Budaörsi Városi Bíróság / 2008. június 4. / Fogyasztóvédelem

A fogyasztókkal szerződő cégek előszeretettel tesznek bele olyan feltételt a szerződésbe, amely szerint a szerződésből eredő jogvita esetén a jogvitára kizárólagosan illetékes bíróság – az általános, az alperes lakóhelyét követő illetékességi szabálytól eltérően – a cég székhelye szerint illetékes vagy ahhoz közel található bíróság lesz. Így sokszor az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő vidéki kisfogyasztók arra kényszerülnek, hogy a díjhátralékból eredő jogvitájukat Budapesten vagy a főváros környéki városokban (ahol többnyire a szolgáltatók székhelye van) rendezzék. Jelen ügyben is erről volt szó, és a magyar bíróság többek között azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy milyen esetekben kell tisztességtelennek – és így semmisnek –minősíteni a fogyasztói szerződésekben alkalmazott, a fogyasztóval egyedileg meg nem tárgyalt azon illetékességi kikötéséket, amelyek a szerződésből eredő jogvita esetére az eladó vagy szolgáltató székhelyéhez igazítják az eljáró bíróság illetékességét.

2009. június 4-én meghozott ítéletében az Európai Bíróság megállapította, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegét (lásd az ítéletről kiadott sajtóközleményt).


Közvetlen keresetek (ügyszám és peres felek neve, beérkezés dátuma, téma)

C-374/08 Bizottság kontra Magyarország / 2008. augusztus 13. / Letelepedés szabadsága

Az Európai Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mivel álláspontja szerint hazánk nem ültette át határidőre a nemzeti jogába a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló irányelv rendelkezéseit.

Miután a Bizottság elállt a keresetétől, az Európai Bíróság 2009. április 8-án meghozott végzésében törölte az ügyet a nyilvántartásból.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA