Átalakítás előtt rendezni kell a kórházak adósságát

2001.09.18. Népszava

Heteken belül szavaznak a képviselők az egészségügyi szolgáltatások privatizációját szabályozó törvényről, így addig kell még várniuk a már kész tervekkel rendelkező településeknek. Az egészségügyi intézmények átalakításáról szóló törvényjavaslat visszavonását kezdeményezi a Magyar Orvosi Kamara.

Az egészségügyi szolgáltatások átalakítását előkészítő törvény parlamenti tárgyalását és elfogadását megelőzően már három város intézménye is kész tervekkel rendelkezik a helyi járó- és fekvőbeteg ellátás privatizációjáról. Sopron, Kiskunhalas és Szeged képviselőit kedden hallgatja meg az Országgyűlés szakbizottsága. Mint ismeretes, a minisztériumi elképzelések szerint a magánosításra kerülő intézmények - az eredetileg tervezett gazdasági társaságokkal szemben - csak közhasznú, kht. formában működhetnek. Siklóson három, Dombóváron öt éve működik a közhasznú társaság modellje, így az ottani kórházvezetés saját bőrén érzi, milyen előnyökkel és buktatókkal jár, ha az egészségügy üzemeltetése kikerül a kincstári vagyonból, forrásaik döntő részét, 90-95 százalékát azonban továbbra is az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapják. Tényleges változás, hogy az adott keretet szabadabban, s hatékonyabban hasznosíthatják.

Siklóson még nemigen tudtak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az új gazdasági forma nyújt. Bár a közhasznú társaság piaci szereplő, így elvileg lenne mód arra, hogy több pénz kerüljön a rendszerbe, de egyelőre senki sem akar befektetni - nyilatkozta dr. Debreceni László igazgató. A vezető szerint eredménynek tekinthető, hogy adósságuk az utóbbi két évben stagnál. A felelősség kérdése nem változott, az önkormányzat maradt a vagyon tulajdonosa. Itt a munkatársak jelentős része visszasírja közalkalmazotti státusát, s a rossz anyagi körülmények miatt bizonytalannak érzi sorsát. Siklóson nehezíti a helyzetet, hogy kényszerből kerültek ebbe a helyzetbe, ugyanis eredetileg az Irgalmas Rendi Nővérek vették volna át a kórházat, de az utolsó pillanatban visszaléptek. Dombóváron úgy tűnik, bevált az új forma, a kórház - az igazgató szerint - hatékonyabban tudja felhasználni a keretet. Dr. Hajós Károly szerint egyedül a biztosító finanszírozásának két hónapos csúszása miatt kellett két évig az akkor felvett hitelek tartozásait törleszteniük, de azóta jól működik az intézmény. A kht.-s forma hitelképessé tette a kórházat, így maradhattak egyensúlyban. A kórház vezetője szerint rendkívül nagy segítség, hogy a menedzsment önállóan dönthet, s jó gazdasági szakemberekkel kereshet lehetőségeket a hatékonyabb működéshez.

  • Még 98-ban próbáltuk a központi finanszírozás elvén a dolgozóknál is a teljesítményfinanszírozást bevezetni, ezt a minimálbér jelentősen korlátozta. Ennek ellenére, tartani tudjuk a közalkalmazotti béreket, egyes szakmákban pedig lényegesen jobban kereshetnek nálunk a kollégák - nyilatkozta az igazgató. Így a munkatársak a ténylegesen elvégzett munka szerint kapják a fizetésüket. - Valótlanságot állít, aki azt mondja, választható a közalkalmazotti vagy vállalkozói forma, ugyanis ilyen nincs. Ha a kht. megalakul, nem maradhat senki közalkalmazott. A vállalkozói, profitorientált körökkel szemben kialakult aggodalmakkal kapcsolatban azt mondta: a befektetőktől nem kell tartani, ugyanis minden üzleti csoportnak célja, hogy jól működjön az, amibe a pénzét fekteti. A piac rendkívül telített, túl sok a szereplő, így egyáltalán nem rossz, ha a gyógyszergyártó, nagykereskedő vagy az egészségügyi ellátáshoz kötődő cégek piacszerzés céljából akarnak kórházi tulajdont. Az azonban vitathatatlan, hogy a beruházások, felújítások költségei hoznak minden intézetet súlyos anyagi helyzetbe: ezekre kellene külső forrásokat találni a struktúraváltással. A privatizáció kapcsán két alapvető szabályt be kell tartani: csak rendkívül jól előkészített gazdasági tervvel indulhat bármilyen átalakulás, előtte pedig minden érintett adósságát rendezni kell. Ezek nélkül ugyanis eleve kudarcra ítélt az ügy.

Az egészségügyi intézmények gazdasági átalakításáról és a szabadfoglalkozású orvoslás bevezetéséről szóló törvényjavaslat visszavonását kezdeményezi a Magyar Orvosi Kamara. Erről országos képviselő-testületük hétfői ülésén döntöttek, s Orbán Viktor miniszterelnököt levélben tájékoztatták. A hír előtt Mikola István egészségügyi miniszter értetlenül áll: ugyanis ma délután egyeztetnek a szakmai szervezettel, méghozzá erről a tervezetről. A miniszter úgy véli: már eddig is legalább 20 pontban módosították a szabályozást, éppen a szervezet javaslatára. A kamara viszont azt mondja: kérésük ellenére a tervezet továbbra sem foglalkozik többek között az orvosok jogállásával, nem biztosít a szabad szellemű orvosláshoz kedvezményes feltételeket, s hiányolják a megfelelő érdekvédelmi jogosítványokat is. Azzal pedig, hogy kizárólag közhasznú társasági formában engedi a privatizációt, még semmilyen biztosítékot nem ad arra, hogy a közpénzek valóban a betegellátásra fordítódnak. A szervezet úgy véli: a törvényjavaslat alapjaiban nem alkalmas az átalakítás szabályozására, így módosítani sem érdemes. Kupcsulik Péter, a kamara elnöke szerint teljesen új jogszabályra van szükség, amely összeállításában a szervezet is részt kíván venni.