ÁSZ - A 2008-ban befejeződő autópálya beruházások ellenőrzéséről

2009.08.14. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék az éves ellenőrzési terve alapján elvégezte a 2008-ban befejeződő autópálya beruházások vizsgálatát. Az ellenőrzés tíz gyorsforgalmi útszakaszra irányult (76,2 km), amelynek része volt az M0 északi szektornál megépült Duna híd és az M7 autópályán épített Mura híd.

Az M0 északi szektornál megépült úgynevezett ferdekábeles Duna-híd különleges, hazánkban az eddigiek során nem alkalmazott megoldásokkal készült.

Az ellenőrzött autópálya szakaszok megépítésének költsége 270,9 Mrd Ft-ot tett ki, amelyet közvetlen költségvetési juttatásból, állami kezességvállalás mellett felvett hitelből és európai uniós forrásból finanszíroztak.

A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény (Aptv.) szerint 2004-tól 2007 végéig összesen 687 km gyorsforgalmi útszakaszt kellett átadni és forgalomba helyezni. A jelen ellenőrzéssel érintett 10 gyorsforgalmi útszakaszból 4 szakasz forgalomba helyezését az Aptv. 2006. év végére, 6 szakaszét 2007. év végére írta elő. A 2004 és 2007 között, valamint a 2008-ban átadott összesen 489,2 km gyorsforgalmi út 71,1%-os teljesítést jelent.

Az ellenőrzött beruházásoknál – a 2006-ban és 2007-ben befejezett autópálya beruházásokhoz hasonlóan – a gazdaságossági szempontok nem kaptak prioritást. Az állami beruházásokra vonatkozó gazdaságossági és az állami beruházókkal szembeni követelményeket jogszabály nem rögzíti, ilyeneket a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium (GKM, KHEM) sem határozott meg. A Számvevőszék az ellenőrzései során évről-évre, visszatérően hiányolja, hogy az autópálya építések megkezdése előtt nincs olyan előzetes költségbecslés, árkalkuláció, amely részletes egységár elemzésen alapszik. A beruházások kivitelezéséhez a NIF Zrt. a korábbi kivitelezői árakon alapuló mérnökárat készíttetett, amelyek a kivitelezők kockázati felárait is tartalmazták, ezért az erre alapozott becslés nem mutatta egy-egy szakasz reális költségét.

A beruházásoknál általános gyakorlat volt a nyomvonalváltozatok között a környezetvédelmi szempontokon alapuló választás. A környezetvédelmi hatástanulmányok gazdasági szempontú értékelést nem tartalmaztak, a szakhatóságok határozataikat az átfogó nemzetgazdasági következmények mérlegelése nélkül hozták meg, mivel a jelenlegi szabályozás nem rendelkezik az előkészítő döntések költség-következményeinek, a közpénzek hatékony felhasználásának költségbecslésen alapuló értékeléséről.

Az autópálya beruházásokat gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi mutatók alapján a NIF Zrt. nem értékelte, ilyen elvárást a GKM (KHEM) sem írt elő. Az ellenőrzés során meghatározott hatékonysági mutató (átlagos napi forgalom/1 km-re jutó kivitelezési ráfordítás) alapján az M0 autópálya keleti szektor volt a leghatékonyabb fejlesztés, a legalacsonyabb hatékonyságú pedig az M0 északi szektor (Északi Duna-híd). A mutató arra világít rá, hogy az északi Duna híd beruházás hosszú távú hasznosulását a forgalmi kapcsolatának bővítése, azaz az M0-ás körgyűrű teljes kiépülése biztosíthatja.

Két autópálya szakasznál (M0 északi szektor, M0 keleti szektor) volt tapasztalható folyamatos egyeztetési kényszer, a kiadott engedélyek megfellebbezése, az önkormányzatok és a civil szervezetek általi bírósági eljárások kezdeményezése, a meghozott ítéletek ismételt megfellebbezése. A Budapest környéki szakasznál (M0 észak, M0 kelet, M6) az érintett önkormányzatok az építési engedélyekhez való hozzájárulásuk kiadásánál több mint tízmilliárd Ft-os többletkiadásokat okozó fejlesztési igényeket támasztottak. A gyorsforgalmi utak fejlesztésére vonatkozó jogszabályok nem írták elő olyan közlekedésfejlesztési koncepció készítését, amelyet az adott térségre vonatkozóan a beruházás előkészítésének szakaszában az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel koordináltan alakítanának ki, és az érintettekre kötelezettségeket, illetve a közérdekre való tekintettel változtatási tilalmat tartalmaz.

Az ellenőrzés megállapításai alapján az Állami számvevőszék javasolta, hogy a Kormány kezdeményezze az Aptv. módosítását annak érdekében, hogy a törvény írja elő a gyorsforgalmi útfejlesztések megvalósítása előtt költséghaszon-elemzés készítését. Vizsgálja meg – a gyorsforgalmi utak építésének közérdekűségére való tekintettel – a szakhatósági, önkormányzati, civil szervezeti igények központi, koordinált módon való kezelésének lehetőségét, az ehhez rendelhető olyan eszközrendszert, ami az idő- és költség-hatásokat kezeli.

Az ÁSZ javasolta továbbá a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek, hogy követelje meg a NIF Zrt.-től, hogy az autópálya beruházások előkészítése során készítsen előzetes költségkalkulációt. Alakítsa ki az autópálya beruházások értékelési rendszerét hatékonysági, eredményességi és gazdaságossági mutatók alapján, alkalmaztassa azt a tervezési és vezetési folyamatokban és az ezek alapján meghozott intézkedések hasznosulását évente beszámoló keretében értékelje. Intézkedjen a NIF Zrt.-nél annak érdekében, hogy a társaság közvetlenül ellenőrizze a kivitelezők és a Mérnök szervezetek tevékenységét a beruházások lebonyolítása alatt. Az ügyvédi irodákkal megkötött szerződésekben írjon elő teljesítési határidőt, az ügyvédi késedelemre szankciót, valamint követelje meg a szerződés szerinti beszámolók teljesítését. Szabályozza a szerződéses feltételekben rögzített előre nem látható fizikai akadályok esetén az igazolt költségeket (azok tartalmát, számítási módját stb.) és a határidő hosszabbítás során figyelembe vehető időszakot.

A jelentés teljes terjedelmében az Interneten, a www.asz.hu címen érhető el.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK