Tantárgyi helyett műveltségi oktatás - Módosítanák a közoktatási törvényt SZDSZ-es és MSZP-s képviselők

2009.09. 4. MTI

A közoktatási törvény módosítását kezdeményezik szabad demokrata és szocialista képviselők: megszüntetnék egyes ismeretek többszöri átadásának kényszerét, és lehetővé tennék, hogy a többcélú iskolákban első-hatodik osztályban a Nemzeti alaptantervben rögzítetteket nem tantárgyi, hanem műveltségi területen oktassák - olvasható az Országgyűlés honlapján.

Az Országgyűléshez benyújtott javaslat lehetővé teszi, hogy a többcélú intézmények - saját döntésük alapján - az első-hatodik évfolyamon megszervezzék a nem szakrendszerű oktatást. A nem szakrendszerű oktatás a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásokat az iskola nem tantárgyi bontásban, hanem műveltségi területenként megszervezve adja át. Ez azonban nem adna felmentést a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárások alól - olvasható a javaslatban.

Magyar Bálint, Sándor Klára szabad demokrata és Szabó Zoltán, valamint Deák Istvánné szocialista képviselők indítványukat azzal indokolják, hogy nemzetközi mérések szerint a korai szakaszban a magyar tanulók még az élvonalban helyezkednek el, míg ezután romlik a teljesítményük. Ezen a helyzeten akkor lehet javítani, ha lehetőség nyílik olyan oktatásszervezési megoldás — önkéntes — bevezetésére, amely biztosítja, hogy a tanulókhoz igazodó, a kulcskompetenciák fejlesztésére épülő felkészítés folyjék. A javaslat erre csak akkor adna lehetőséget, ha biztosított az oktatás megszervezése az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig.

A képviselők szerint ez a megoldás módot nyújt ahhoz is, hogy a követelmények átadása egységes oktatási folyamatban valósuljon meg, megszüntetve az egyes ismeretek többszöri átadásának "kényszerét".

Az általános iskolai és a középiskolai tanulmányok ily módon történő megszervezése alapján az általános iskolában elsajátított ismereteket a középiskolában nem kell újra átadni, megtanulni. A felszabaduló időkeret pedig lehetővé teszi az alapkészséget megszilárdítását - indokolták előterjesztésüket a képviselők.

Ez a fajta oktatásszervezés lehetőséget biztosít ahhoz is, hogy az iskola a tanulókhoz, a tanulók egyes csoportjához igazodó felkészítést alakítson ki, segítséget nyújtson a bármely oknál fogva hátrányosabb helyzetben lévő, a többiektől "lemaradó" tanuló felzárkózásához - írták.

Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azt mondta, hogy a javaslatban érzékelhető "az elmozdulás az ésszerűség irányába", de így is módosításra szorul.

Azt előremozdulásnak tartotta, hogy az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás kötelező jellege kikerült a korábbi változathoz képest. Ugyanakkor arra nem látnak garanciát, hogy az iskolák miként őrizhetik meg pedagógiai önállóságukat, illetve azok a gyerekeknek, akiknek nem megfelelő a nem szakrendszerű oktatási forma, hogyan juthatnak szakrendszerűhöz. Aggályosnak tartotta azt is, hogy most gondolkodnak a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztéséről, amikor a hírek szerint hosszabb időre felfüggesztik a pedagógus-továbbképzés támogatását.

Sándor Klára és Magyar Bálint májusban már kezdeményezte a közoktatási törvény módosítását. Akkor azt javasolták, hogy az első-hatodik évfolyamon nem szakrendszerű oktatást kell szervezni, ha a többcélú intézmények az általános iskolai feladatok mellett ellátják a gimnáziumi, a szakközépiskolai, illetve a szakiskolai feladatok bármelyikét.
 

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
OKTATÁSÜGY