ÁSZ - A Fővárosi Önkormányzat egyes hatósági díjak megállapítására irányuló tevékenysége ellenőrzéséről

2009.09. 7. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék Budapest Főváros Önkormányzatának a távhő-, a víz-, a csatornahasználati díj, a szilárd- és folyékonyhulladék-kezelés díjai, a kegyeleti közszolgáltatások, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatások díjai megállapítására irányuló tevékenységét ellenőrizte.

Az önkormányzatok számára az ártörvény és az egyes közszolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai törvények hatóságidíj-megállapító jogkört biztosítanak. Az ÁSZ-ellenőrzés típusa teljesítményellenőrzés volt, az Állami Számvevőszék az eredményesség minősítésére irányulva értékelte, hogy a Fővárosi Önkormányzat megfelelő gondossággal járt-e el a vizsgált közszolgáltatások hatósági díjának megállapításánál.

A közszolgáltatások hatósági díjára a közszolgáltató társaságok tettek javaslatot. A hatósági díjjavaslatot a távhő-, a vízszolgáltatásnál, valamint a szennyvízelvezetésnél díjképlet, a szilárd- és folyékonyhulladék-kezelés, a kegyeleti, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatások esetében költségelemzés alapján, illetve önköltségszámítás alapján határozták meg. A közszolgáltató társaságok a következő évi hatósági díjjavaslatukat előkalkuláció keretében, a tervezett költségek alapján munkálták ki. A hatósági díjjavaslatot a Főpolgármesteri hivatal megbízásából szakértő véleményezte, a szakértői véleménnyel ellátott díjjavaslatot – a közgyűlési előterjesztést megelőzően – a Közgyűlés három bizottsága tárgyalta meg, és alakította ki álláspontját. A Fővárosi Önkormányzat megkérte a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Közgyűlés rendeletben döntött a közszolgáltatások következő évi hatósági díjáról.

A Fővárosi Önkormányzat, mint árhatóság nem rendelkezett díjkoncepcióval, amelynek hiányában nem határozta meg a közszolgáltatások hatósági díja képzésének általános, valamint az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó sajátos, közép- és hosszútávon érvényesítendő elveit.

A Fővárosi Önkormányzat a közszolgáltatókkal a közszolgáltatói feladatok ellátására kötött közszolgáltatási szerződésekben, közüzemi szolgáltatási szerződésben, együttműködési megállapodásban, valamint szindikátusi és menedzsment szerződésben az egyes közszolgáltatások – díjképzés alapjául szolgáló – tartalmát a szakmai törvényekben előírtakkal összhangban rögzítette. A Fővárosi Önkormányzat a szakmai befektetőkkel 25 évre kötötte meg a vízszolgáltatásra a szindikátusi és menedzsment szerződést, a szennyvízelvezetésre a részvényesi szerződést, 1997-ben. A vízdíj vonatkozásában a szindikátusi és menedzsment szerződés, a csatornahasználati díj esetében a részvényesi szerződés, illetve a közüzemi szolgáltatási szerződés annak ellenére, hogy a hatósági díjban indokolt a tényleges költségek összetétele változásának, alakulásának hatását érvényesíteni, nem tartalmazta a díjképlet alkalmazásának alapjául szolgáló 1997. évi bázis adatok teljes körű felülvizsgálatának időszakonkénti kötelezettségét a költségelemek, költségtételek tényleges adatokhoz igazítása érdekében.

A közszolgáltatás ellátására kötött szerződésekben, együttműködési megállapodásban a Fővárosi Önkormányzat nem adott útmutatást a közszolgáltató társaságoknak az önköltségszámítás előírásainak, tartalmának kialakításához, a távhőszolgáltatás és a kéményseprő-ipari közszolgáltatások esetében nem rögzítette a közszolgáltatás költségeinek elkülönített számviteli nyilvántartását, tekintettel a közszolgáltatáson kívüli tevékenységek végzésére. A Fővárosi Önkormányzat egyes közszolgáltatások (folyékonyhulladék-kezelés, kegyeleti, kéményseprő-ipari közszolgáltatások) esetében nem rendelkezett a díjkalkuláció módszeréről.

A hatósági díjak a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, a szilárdhulladék-kezelés, a kegyeleti közszolgáltatások közül a szórás, a sírásás, valamint a ravatalozás esetében biztosították a közszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátását, mivel fedezetet nyújtottak a közszolgáltatások ráfordításaira. Nem volt megítélhető a távhő-szolgáltatás és a kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatósági díj általi fedezettsége a közszolgáltatás költségeinek számviteli elkülönítése hiányában, valamint a folyékonyhulladék-kezelésnél a díjkalkuláció megalapozatlansága miatt. A 2007. évben a hatósági díj nem nyújtott fedezetet a köztemetők fenntartása, a halotthűtés és a temetőn belüli szállítás kegyeleti közszolgáltatások költségeire. Ezen kegyeleti közszolgáltatások bevételt meghaladó költségeit a nyereséges közszolgáltatási tevékenységek 105,1 millió Ft eredményéből finanszírozták. A 2007. évben a fővárosban ellátott szilárdhulladék-kezelés közszolgáltatás kivételével az FKF Zrt. többi tevékenysége veszteséges volt, az együttesen 1682 millió Ft értékű veszteségüket a szilárdhulladék-kezelés 2128 millió Ft összegű eredményéből finanszírozták. A veszteséges közszolgáltatási tevékenységek keresztfinanszírozásával a nyereséges közszolgáltatást igénybe vevő finanszírozta meg az általa igénybe nem vett közszolgáltatási, illetve közszolgáltatáson kívüli tevékenység veszteségét.

A távhő-, a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, a szilárd- és a folyékonyhulladék-kezelés, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatások hatósági díjai egyaránt tartalmaztak a közszolgáltatáshoz közvetlenül, illetve közvetett módon nem kapcsolódó költségeket (személygépkocsik magánhasználata adóterhének költségei, alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása, üzleti ajándékok).

A FŐTÁV Zrt., a Vízművek Zrt., a Csatornázási Művek Zrt., valamint az FKF Zrt. évente a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által meghatározott összeget fizetett be a Hálózat Alapítványba. A Hálózat Alapítvány magánszemélyek által létrehozott, közhasznú tevékenységet folytató alapítvány, amely támogatást nyújtott a távhő-, a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés, valamint a szilárd-hulladékkezelés díjtartozásának kiegyenlítésében, a lakossági fogyasztók fizetőképességének fenntartása érdekében. A FŐTÁV Zrt., a Vízművek Zrt., a Csatornázási Művek Zrt. és az FKF Zrt. együttesen a 2007. évre 2012 millió Ft-ot, a 2008. évre 1846 millió Ft-ot utaltak át a Hálózat Alapítvány részére. A közszolgáltatók a Hálózat Alapítványnak befizetendő összeget beépítették a hatósági díjba. A Fővárosi Önkormányzat a Hálózat Alapítványnak átutalandó összeg meghatározására vonatkozó döntésénél nem érvényesítette a fogyasztók érdekeit, mivel a lakossági fogyasztók fizetőképessége fenntartásának teljes terhét – a közszolgáltatók, a Fővárosi Önkormányzat, és a fogyasztók közötti megosztás helyett – a fizető fogyasztókra hárította. Nem érvényesítette a fogyasztók érdekeit azáltal sem, hogy nem tette átláthatóvá a lakossági fogyasztók fizetőképessége fenntartásának áthárított terhét, mivel a közszolgáltatás számláján a közszolgáltató társaságok ennek mértékét nem jelenítették meg, valamint nem ellenőrizhető módon szervezte meg az egyes közszolgáltatók által a Hálózat Alapítvány részére átutalt összegnek az adott közszolgáltatás díjhátralékosai segítésére történő felhasználását.

A közszolgáltatások fejlesztése fedezetéül az adott évi értékcsökkenési leírás összege, a közszolgáltatás nyeresége, a felvett fejlesztési célú hitel, illetve támogatás szolgálhat, a BTI Zrt. és a FŐKÉTÜSZ Kft. ennek figyelembevételével tervezte meg a fejlesztései fedezetét. A FŐTÁV Zrt. a távhődíjban a fejlesztések fedezeteként a fejlesztési hányadot önálló díjelemként tervezte, annak ellenére, hogy külön nyereség díjelemet is képzett. A Fővárosi Önkormányzat a szennyvízelvezetés közszolgáltatásnál a tervezett önkormányzati beruházások saját forrásigényét fejlesztési hányadként építtette be a hatósági díjba. A Fővárosi Önkormányzat távhődíj és a csatornahasználati díjban a fejlesztési hányad jóváhagyására vonatkozó döntésénél nem érvényesítette a fogyasztók érdekeit, mivel a nyereség (fejlesztési célú hitel, támogatás) helyett önálló díjelemként hagyta jóvá a fejlesztések fedezetét. Az FKF Zrt-nél a szilárdhulladék-kezelés díjjavaslatában a kalkulált nyereség tartalmazta a fejlesztési források díjból fedezendő részét. A díjbevételből a fejlesztések forrását, valamint a felhasználásig történő befektetésből származó hozamát a számviteli rendszerben nem különítették el, emiatt a fejlesztések fedezeteként nem voltak számba vehetők, azaz a hatósági díjban rögzített cél szerinti felhasználás nem teljesült.

Az Állami Számvevőszék minősítése szerint a Fővárosi Önkormányzat nem járt el megfelelő gondossággal a távhőszolgáltatás, a vízszolgáltatás, a szennyvíz-elvezetés, a szilárd- és folyékonyhulladék-kezelés, a kegyeleti közszolgáltatások, és a kéményseprő-ipari közszolgáltatások hatóságai díjai megállapításánál.

Az ÁSZ az ellenőrzés megállapításai alapján többek között javasolta a főpolgármesternek díjkoncepció készítését, a vízdíjjal összefüggésben a szindikátusi és menedzsment szerződés, a csatornahasználati díjjal kapcsolatban a részvényesi szerződés, illetve a közüzemi közszolgáltatási szerződés kiegészítését, a díjhátralékkal rendelkezők támogatási rendszerének átalakítását, a tervezett fejlesztések fedezetéül a fejlesztési hányad helyett a nyereséget (illetve egyéb forrásokat) alkalmazni.

Az elkészített jelentés az Interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

 

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK