Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Kiegészítő törvények növelik a Bundestag hatáskörét az uniós szintű döntéshozatalban

Tovább nőtt a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének esélye, miután a német parlament alsóháza – eleget téve a német alkotmánybíróság korábbi kérésének – kedden (2009. szeptember 8.) elfogadta azokat a kiegészítő törvényeket, melyek növelik a Bundestag hatáskörét az uniós szintű döntéshozatalban.

A német alkotmánybíróság júniusi döntése értelmében mindaddig fel kellett függeszteni az unió döntéshozatali mechanizmusát megreformáló Lisszaboni Szerződés németországi ratifikációját, amíg nem fogadnak el a német parlament beleszólási jogát kibővítő törvényeket. A hónapokig tartó politikai vitát követően a parlamenti pártoknak azonban sikerült kidolgozniuk azokat a kiegészítő törvényeket, melyek - az Alkotmánybíróság aggályaira válaszként - biztosítják, hogy az unió ne lépje át a tagállamok által rá ruházott hatáskörét.

A szóban forgó jogszabályok – szám szerint négy – egyike előírja, hogy a Lisszaboni Szerződés bármilyen jövőbeli változása esetén a kérdésről való döntésbe be kell vonni a nemzeti parlamentet. Egy másik törvény tartalmazza a német alaptörvény szükséges változtatásait a Lisszaboni Szerződés ratifikálása esetén. Az uniós ügyekkel kapcsolatos állásfoglalásokról is elfogadtak egy új jogszabályt, melyben előírják, hogy a mindenkori német kormánynak írásban tájékoztatnia kell a német törvényhozást európai elképzeléseivel kapcsolatban, ugyanígy kifejezésre juttathatja a kérdésben az álláspontját a parlament is. A kormány nem köteles figyelembe venni a parlament véleményét, viszont indokolnia kell, amennyiben a törvényhozással ellentétes elképzeléseket képviselne.

A Bundestag alsóháza elsöprő többséggel fogadta el kedden a kiegészítő törvényeket. A felsőház pedig 2009. szeptember 18-án szavaz majd a törvényekről, melyeket várhatóan elfogad majd a testület. A szavazásra kilenc nappal a német parlamenti választások előtt kerül sor.

A német alkotmánybíróság korábbi döntése meglehetősen váratlanul érte a szakértőket és politikusokat egyaránt, ugyanis az uniót alapító Németország mindig is támogatta az európai integráció további fejlődését. A júliusban megjelent Eurobarometer felmérés szerint az uniót támogatók aránya továbbra is magas Németországban (60 százalék körüli), azonban a legutóbbi felmérés óta ez az arány 4 százalékponttal csökkent. Ennél nagyobb mértékű csökkenés csak Bulgáriában és Lengyelországban volt tapasztalható.

A Bundestag döntését követően a figyelem ismét Írországra összpontosul, ahol 2009. október 2-án tartanak újabb népszavazást a Lisszaboni Szerződésről. Az ír referendum eredménye azért is különösen fontos, mert a cseh és a lengyel vezetők ennek eredményétől tették függővé az unió reformszerződésének ratifikálását.

  • kapcsolódó anyagok
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ
KÜLFÖLDI KORMÁNYZATOK