Az OVB kedd esti ülésén 4:1 arányban fogadta el a június 7-ei európai parlamenti választás tapasztalatairól készített országgyűlési beszámolóját. A dokumentumot csütörtökön küldik meg az Országgyűlésnek, hogy még az őszi ülés első napjaiban a képviselők elé kerülhessen.

A testület a június 7-ei európai parlamenti választás tapasztalatairól készített országgyűlési beszámolójában saját ügyrendje megalkotásához is törvényi felhatalmazást kér.

A beszámolóban a testület azt állapította meg, hogy az EP-választáson a választásban részt vevő polgárok, jelöltek, szervezetek valamennyien a törvényes keretek között gyakorolták jogaikat.

A beszámolót egyedül a KDNP-s delegált, Vejkey Imre nem fogadta el, és különvéleményt fűzött a dokumentumhoz. (Az OVB kilenc tagból áll, ám a döntésnél csak öten voltak jelen.)

A dokumentumból egyebek mellett kiderül, hogy az EP-választás időszakában az OVB 21 ülést tartott, és ezeken 161 határozatot fogadott el. Ezzel összefüggésben a testületi beszámolóban “jelentős tanulságként” említették, hogy egy jogsértést eltiltó határozatuk ellenére volt olyan jelmondat, amit tovább használtak.

Ez, véleményük szerint az ilyen típusú OVB-döntések “hatástalanságára” világít rá. Utaltak arra, hogy egyetlen szankció van a testület kezében a jogsértés folytatása esetére: az, ha megsemmisítik az eredményt.

A testület 53 határozatot hozott a kampánycsend témájában, ebből 32-ben kampánycsendsértést állapítottak meg. (Az egyik OVB-határozat 63 kifogás esetében állapított meg kampánycsendsértést.) Jelezték azt is, hogy a jogsértések “elkövető nélküli” megállapításának valószínűleg alig van visszatartó ereje. Felhívták a figyelmet arra: ha a kampánycsend intézményét nem törli el a jogalkotó, akkor meg kellene teremtenie a jogszabályi alapját az azonos tényállású ügyek összevonhatóságának, egyesítésének.

Kedvezőtlen új tapasztalatként rögzíti a beszámoló, hogy az egyik OVB-be delegált tag 16 alkalommal maga nyújtott be indítványt a testületnek, és egyúttal részt is vett saját beadványa elbírálásában. (Az OVB nem nevezte meg a beszámolóban Novák Elődöt, a Jobbik delegáltját.) Az OVB szerint ez a jelenség a testület szakmai munkáját erőteljesen pártpolitikai irányba tolja el, ezért indokoltnak látják e helyzet jogszabályi rendezését.

Szükségesnek tartják annak a kizárását is, hogy a választási bizottság határozatát a testület tagja jogorvoslattal támadhassa meg – ennek a jogellenességét a Legfelsőbb Bíróság ítélete ugyan alátámasztja, de jogszabály nem zárja ki.

A beszámoló készítői jogalkotási javaslatokat is tettek az Országgyűlésnek, így például megerősítették a 2006-os választások után megfogalmazott álláspontjukat, amely szerint az ajánlószelvények rendjét el kellene törölni, és azt egy kauciós megoldással (letétbe helyezett összeggel, ami a bejutási küszöb átlépése esetén visszajárna) kiváltani, vagy az érvényességet technikailag és jogilag jobban ellenőrizhető ajánlási ívekkel felváltani.

Az OVB arra is javaslatot tett a beszámolóban, hogy a “különböző választástípusok alkalmával a választási bizottságokba delegált tagok kompetenciája kizárólag az adott választással kapcsolatos ügyekre terjedjen ki”.

Szabályozást igénylő kérdésnek mondták azt is, hogy a választási bizottság tagjai egyes ügyekben eljárhatnak-e önállóan, vagy csak testületi felhatalmazás alapján.

A dokumentumot az OVB jelenlevő tagjai közül egyedül elutasító Vejkey Imre azzal indokolta döntését, hogy a testület a beszámolóban nem a tényeket közölte, hanem az szubjektív minősítéseket is tartalmaz. Sikerként könyvelte el ugyanakkor, hogy kikerült a tervezetből egy olyan jogalkotási javaslat is, amely a külképviseleti szavazásra, valamint a választókerületi rendszer módosítására vonatkozott, tehát “nincsen semmi köze az EP-választáshoz”.