Fogyasztóvédelmi Charta - Önszabályozás a fogyasztók érdekében

2009.09.16. Jogi Fórum / Dienes Andrea

Jogilag nem kötelező; összehangolja a vállalkozásokat, társadalmi szervezeteket és a kormányzati oldalt, így alapozva meg az előre mutató változásokat.

Magyarországon a fogyasztóvédelem mintha még mindig gyerekcipőben járna – egy alaposabb vásárló a vételt megelőzően azért igyekszik átvizsgálni az árut, mert tart az érdekérvényesítés procedúrájától, annak sikertelenségétől egy esetleges probléma esetén. Az eladó pedig egy fogyasztói panaszban a joggal való visszaélést látja. Az üzletpolitika elsősorban az értékesítést tartja szem előtt, és nem törekszik a fogyasztói elégedettségre.

A fogysztóvédelmi törvény egy évvel ezelőtti módosítása ennek javítását célozza; a Fogyasztóvédelmi Tanács felállításával és feladatköreinek rögzítésével igyekszik egy érettebb fogyasztói társadalmat formálni.

A tanács fő feladat a Fogyasztóvédelmi Charta létrehozása, mely abban jelent újat az eddigi megállapodásokhoz képest, hogy nagy számban fogja össze a fogyasztóvédelemben érdekelt három oldalt; a résztvevői kör ugyanis nyitott. Aláíró lehet bárki, aki elfogadja a charta elveit és tevékenysége során ezen elveket tartja szem előtt, illetve érvényesíti. A három oldal pedig: a kormányzati szervek – minisztériumok, hatóságok; a vállalkozói réteg – egyes cégek, érdekvédelmi szervezetek, kamarák; valamint a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket jelenti.

Hogy miért is van szükség rá? Egyrészt az érdekeltek összefogásával tegyék a fogyasztóvédelmet össztársadalmivá, tehát a három oldal együtt alakítsa a szabályokat, együtt legyenek képesek dolgozni; másrészt az érintett szereplők érdekei egyensúlyba kerüljenek.

Nem különálló jogszabályokról van szó, melyeket a kormányzati oldal alakított és jogilag kötelező, hanem egy olyan megállapodásról, melynek kialakításában az érdekeltek vesznek részt.

Főbb elvei a jóhiszeműség és tisztesség, jogkövető magatartás, együttműködés, tájékoztatás, fogyasztóbarát szemlélet, önszabályozás, ellenőrízhetőség, legjobb üzleti gyakorlat alkalmazása, kiszámíthatóság és következetesség. Főbb céljai pedig a tudatos fogyasztói magatartás fejlesztése, a vállalkozások érdekelté télele a fogyasztói elégedettséget illetően, erősíteni a fogyasztók bizalmát a vállalkozások tevékenységét, termékeit érintően. Ezeken túl ösztönözni a vállalkozásokat arra, hogy bővítsék a termékkínálatot, magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtsanak, az önszabályozás több területre terjedjen ki, az állami oldalon a munka még átláthatóbb és következetesebb legyen, illetve bővíteni a megállapodásban részt vevők közti partneri viszonyt – derül ki egy fogyasztóvédelmi lapból.

A kódex által rögzített gyakorlatok azt jelentik, hogy a chartában foglaltak egyfajta keretként működnének, irányt mutatnak a részeseknek. A célok megvalósítása nem ezen az egy dokumentumon alapszik; szükséges a felek önszabályozása és önkéntes követése is.

A hosszútávú cél az, hogy a fogyasztóvédelem össztársadalmivá tételével, és a fogyasztók tudatosabbá válásával a civilek érdekérvényesítő képessége és a vállalkozások felelősségválallása növekedjen; valamint a fogyasztók védelme úgy valósuljon meg, hogy ebben mindhárom érintett oldal részt vegyen.

Horváth Sándor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi főosztályvezető – helyettese egy interjúban elmondta, a charta a hazai fogyasztóvédelmi irányelveket hivatott összefoglalni. A dokumentum koncepciója kialakult, ezt véleményezik és javaslatokat fűzhetnek hozzá a civil szervezetek és vállalkozások két- két képviselője. Jelentős változásokra volt szükség a jogi problémák és vállalkozói oldal kifogásai miatt. Változott a charta személyi hatálya; kialakult egy keretnyilatkozat, melyet az aláírók saját kódexeikbe építhetnek be; a charta végrehajtása a civil oldal feladata lett. Újabb jelentős változás lesz a részvételt jelző védjegy.

Dr. Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének ügyvezető elnöke Horváth Sándornak intézett levelében részletesen kifejtette kritikai észrevételeit. Fő problémaként a charta nem kötelező jellegét emelte ki, ami tovább növeli a fogyasztók bizalmatlanságát, mely már most is igen nagy. A rögzített elveket – mint például az ellenőrizhetőség elvét – kifogásolhatónak tartja. Jelen formájában az ellenőrzések során tapasztalt visszásságok esetén nincs meg a lehetőség a szankcionálásra a kötelező erő hiánya miatt. Az elvekkel kapcsolatban további kifogás az is, hogy ezek már rögzítésre kerültek jogszabályokban, éppen ezért ideje ezek betartására szabályt alkotni, nem pedig újra rögzíteni.

A fogyasztóvédelemben a részt vevők bizalmatlansága érezhető; a fogyasztó jellemzően nem bízik sem a vállalkozásokban, sem az állami oldalban, a vállalkozói oldal pedig a fogyasztói panaszokban a rosszhiszeműséget, a hatósági szabályokban pedig az átgondolatlanságot véli felfedezni. A charta ezeket az ellenérzéseket próbálja feloldani; az pedig már a gyakorlatban dől el, hogy az önkéntesség ma Magyarországon mennyire célravezető.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM