Százmilliárdos kárt okoznak a fantomcégek

2001.09.20. Magyar Hírlap / Szilágyi Béla

Országos szinten közel százezerre tehető a fantom-, illetve vagyontalan cégek száma. Ezek összesen több mint százmilliárd forint köztartozást halmoznak fel évente. Noha az elmúlt években több látványos akciót is meghirdettek kiszűrésükre, ezek szinte eredmény nélkül maradtak. Jelenleg egyébként minden jogkövetkezmény nélkül lehet létrehozni fiktív társaságokat.

Az elmúlt években több látványos akciót is meghirdettek a fantomvállalkozások kiszűrésére, ám a nagy leleplezések rendre elmaradtak. A korábban a sajtóban is hírbe hozott Joszip Tot, Kaya Ibrahim és most Schlecht Csaba ügyében is eredmény nélkül zárultak le a vizsgálatok. Jelenleg országos szinten mintegy százezerre becsülhető a csak papíron létező vállalkozások száma, amelyeket elsősorban az adótörvények vagy más jogi szabályok kijátszására hoznak létre oly módon, hogy hamis címen jelentik be a társaságok székhelyét - tájékoztatta lapunkat Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Hozzátette: még ma is csak minimális feltételek kellenek ahhoz, hogy valaki bejegyezzen egy céget. Korábban még azt se ellenőrizték, hogy a vállalkozás kifizette-e alaptőkéjét, folytat-e gazdasági tevékenységet, egyáltalán létező személyek jegyzik-e a céget. Így fordulhatott elő olyan eset, amikor egy társas vállalkozás székhelyéül egy temetői helyrajzi számot jelöltek meg, cégvezetőként pedig a halott nagymamát tüntették fel.

Manapság ilyen extrém eset már nem fordulhat elő, olyan viszont igen, hogy az a vállalkozó, akiről kiderült már, hogy háromszor-négyszer is fiktív társaságot hozott létre kétes ügyletei fedezésére, ötödjére is sikerrel kopogtathat be az illetékes cégbíróságra. A FOE elnöke szerint amennyiben a cégbíróságok listát készítenének az ilyen cégvezetőkről, akkor ugrásszerűen csökkenteni lehetne a fantomtársaságok számát.
Bánki-Horváth Mária, a Fővárosi Cégbíróság elnöke lapunknak elmondta: addig nem listázhatnak, ameddig jogszabály nem kötelezi őket erre. Hozzátette: a fantomvállalkozások kiszűrésére a bíróság folyamatosan "átvilágítja" a cégeket, ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy a folyamat lassú, hiszen ez a törvényességi feladat jórészt csak túlmunkában és jelentős többletköltséggel valósítható meg.
Az elnök asszony nem kívánt becslésekbe bocsátkozni, hogy Budapesten hány fantomcég "működhet", de azt bejelentette: a törvény által tavaly előírt tőkeemelési kötelezettségnek mostanáig a fővárosi cégek közül 8400 nem tett eleget. Mint ismert, a részvénytársaságoknak 20 milliónál, a kft.-knél 3 millió forintnál húzták meg a határt.
Molnár György szerint a fantomcégek kiszűrése égető feladat, ugyanis jelentős kárt okoznak a nemzetgazdaságnak. Évente több mint százmilliárd forint köztartozást halmoznak fel azzal, hogy nem fizetnek adót, járulékot és vámot. Ha ehhez hozzávesszük az üzleti partnerek kárait, akkor ennek az összegnek a többszöröséről beszélhetünk.

A fantomcégek által kezdeményezett tevékenységek meglehetősen változatosak: amíg korábban a gépkocsi-behozatal, később az olajszőkítés, most pedig leginkább az áfa-visszaigénylés különböző módozatai kerültek előtérbe. A gazdaság megtisztítása érdekében leginkább az adminisztratív kizárás eszközét alkalmazzák, vagyis a nem működő cégeket törlik a nyilvántartásból. Évente mintegy 20 ezer vállalkozás ügyét terelik hivatalos útra. Idén csak a fővárosban több mint 10 ezer eljárás kezdődött meg ez idáig. A törlés akkor kezdődhet, ha a társaság például elmulasztja pénzügyi beszámolójának letétbe helyezését, vagy nem található meg bejegyzett székhelyén. A FOE szorgalmazza egy EU-konform hitelezővédelmi és fizetésképtelenségi törvény megalkotását, a csőd- és felszámolási törvényben ugyanis a hitelezők védelme nem tükröződik kellőképpen. Molnár különösen aggályosnak tartja, hogy a csődtörvényt nem lehet alkalmazni az egyéni vállalkozókra. Ez indokolttá tenné az egyéni vállalkozásokról szóló jogszabály módosítását is. Kötelezővé kellene tenni a vállalkozói és a családi vagyon szétválasztását. A legnagyobb baj - tette hozzá -, hogy ma minden következmény nélkül lehet fantomcéget alapítani. Az EU-ban ezen társaságok adatait úgynevezett "fekete könyvben" rögzítik, és nyilvánosságra is hozzák.