Továbbra is jár Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármesternek az önkormányzattól a havi 742.560 forintos juttatás, az erzsébetvárosi képviselő-testület ugyanis hétfői ülésén nem vette napirendre a Fidesz azon indítványát, hogy függesszék fel a polgármester illetményének kifizetését, illetve vonják meg tőle költségátalányát – közölte a Fidesz VII. kerületi frakcióvezetője.
Előterjesztésüket, amelyet napirendi módosítóként adtak be, mert előzetesen nem került napirendre – a képviselő-testület 10:7 arányban leszavazta, így arról nem is tárgyaltak – mondta el Vattamány Zsolt. Megjegyezte, hogy az MSZP soraiból senki nem támogatta a napirendre vételt.
Hozzátette: a polgármesternek így továbbra is jár a havi 742 ezer forint, “ennyibe kerül az adófizetőknek Hunvald György” havonta.
Vattamány Zsolt vasárnap az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal előtt közölte, hogy mintegy hatmillió forint juttatást kapott az önkormányzattól Hunvald György polgármester a februári előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt. A politikus sajtótájékoztatóján kifejtette: a polgármester számára február 10. óta – amióta nem jár be a munkahelyére – az önkormányzat havi 742.560 forint juttatást adott, vagyis az előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt összesen 5.940.480 forintot kapott.
Hunvald Györgyöt hivatali vesztegetés mellett hűtlen kezeléssel, magánokirat-hamisítással, hivatali visszaéléssel és többrendbeli csalással gyanúsítják.
A Népszava múlt csütörtökön azt írta, hogy a Hunvald Györgyhöz köthető vagyon zár alá vételéről döntött a nyomozati bíró. A lap értesülését Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megerősítette, hozzátéve, a döntés nem jogerős, ellene a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő polgármester védője fellebbezett.
Fazekas Géza beszámolt arról is: a Legfőbb Ügyészség döntött arról, hogy helyt ad indítványuknak, és az erzsébetvárosi ingatlanügyekben folytatott nyomozás október 3-án lejáró határidejét négy hónappal, 2010. február 3-ig meghosszabbítják. Indoklásként arról beszélt: az ügy kiterjedtsége és bonyolultsága egyrészt további nyomozati cselekmények végrehajtását teszi szükségessé, másrészt felmerültek olyan adatok is, amelyek újabb bűncselekmények gyanúját vetik fel.
Az ügynek 21 gyanúsítottja van, közülük szeptember elején Kardos Pétert – a pénzügyi bizottság volt elnökét – kiengedték az előzetesből, és a kényszerintézkedést lakhelyelhagyási tilalomra változtatták – írta a Népszava.
Jogászok szerint csökkenthető az előzetesben lévő polgármester tiszteletdíja
A képviselő-testületek munkáltatóként dönthetnek az előzetes letartóztatásban lévő polgármester tiszteletdíjának csökkentéséről, ám hogy ezt milyen mértékben tehetik, abban már nincs egyetértés az MTI által megkeresett jogászok között.
Magyar György büntetőjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgármesterek jogállását, munkaviszonyát többféle jogszabály, helyi rendelet, vagy az adott szervezeti és működési szabályzat is érinti, de álláspontja szerint az önkormányzati vezető elsősorban köztisztviselőnek számít.
Elmondta, köztisztviselői törvény csak abban az esetben engedi 50 százalékra csökkenteni a polgármester juttatását, ha vele szemben vizsgálat, illetve fegyelmi eljárás indult meg. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. Ez azt jelenti, hogy ha nem indult ilyen eljárás, akkor az előzetes idején kifizetett tiszteletdíj jogszerű, azaz “döntés hiányában jár”.
Álláspontja szerint ha egy képviselő-testület – fegyelmi-, vagy előzetes vizsgálati eljárás nélkül – úgy dönt, hogy megvonja az előzetesben lévő polgármester illetményét, az törvénytelen. Ebben az esetben az érintett polgármester – akár a börtönből is – munkaügyi bírósághoz fordulhat. Hozzátette: ilyen esettel már találkozott, és a bíróság az önkormányzati vezetőnek adott igazat.
Magyar György szerint a hasonló esetekben a jogi megoldás az lehet, ha a megindított munkajogi fegyelmi eljárást függőben tartják, amíg a büntetőügy jogerősen véget nem ér.
A büntetőjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg valaki előzetesben van, büntetőeljárási jogi értelemben ártatlan, tehát az ártatlanság vélelme alapján nem lehet eleve bűnösnek tekinteni.
Lövétei István alkotmányjogász szerint az, hogy kifizetik-e egy előzetesben ülő polgármester tiszteletdíját, a képviselő-testület döntésétől függ. Mint mondta, a testület dönthet, ahogy akar, hogy felfüggeszti-e az előzetes idejére a kifizetést, vagy sem.
Arra mutatott rá ugyanakkor, hogy a testület “hazárdíroz”, mert ha felfüggeszti a kifizetést, és később ártatlannak bizonyul az érintett, akkor a bíróságtól kérheti a kiesett jövedelmet. Ha azonban bűnösnek ítélik, akkor nincs olyan szabály, hogy a már kifizetett összeget vissza kell fizetni.
Az alkotmányjogász elmondta, aki munkavállalóként dolgozik, de nem végez munkát, annak nem jár munkabér, azaz munkájáért ellenérték. Ezért, ha egy munkavállalónál bebizonyosodik, hogy ártatlanul ült előzetesben, akkor utóbb a bíróságtól kérheti annak a kárnak a megtérítését, hogy nem tudta felvenni a fizetését.
Ha azonban egy munkavállaló jogosan volt előzetesben, az beleszámít a büntetés időtartamába, így a szabadságvesztés időtartamára nem járhat neki semmiféle díjazás.
Lövétei István ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgármester nem munkabért, hanem tiszteletdíjat kap, és a választott tisztség csak bizonyos vonatkozásban tartozik a munkajogi szabályok alá.
