Jelentős és érdekes ügyek - Az Európai Bíróság szeptemberi munkaprogramjából

2009.09.22. Jogi Fórum / Európai Közösségek Bírósága

A 2009. A szep­tember 21-től szeptember 25-ig, valamint a szeptember 28-tól október 2-ig tartó munkaheteken többek között közösségi védejgy, versenykorltozó megállapodások, környezetvédelem, letelepedés szabadsága, uniós állampolgárság, Roaming-rendelet, a Bizottság által készített dokumentumokhoz való hozzáférés kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.

A szeptember 21-től szeptember 25-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. szeptember 22., kedd

C-236/08 – C-238/08 Google France és Google egyesített ügyek - Főtanácsnoki indítvány

[Internetes keresőprogramok – Fizetett keresési találatok – Védjegybitorlás]

A Google cég az Adwords elnevezésű szolgáltatást kínálja a hirdetőknek, amely kulcsszavak lefoglalásával lehetővé teszi számukra, hogy az e szavak és az internethasználó által a Google keresőprogramba beírt szavak közötti egyezés esetén webhelyük adatait kiemelten tüntessék fel az internetes keresés eredményei mellett a szponzorált linkek rovatban (általában a keresés eredményeit megjelenítő lap jobb oldalán). Az ilyen szolgáltatás keretében ugyan a kulcsszót a felhasználó választja ki, azonban a Google a felhasználó rendelkezésére bocsátja a „kulcsszóválasztó” elnevezésű eszközt, amelynek célja, hogy elősegítse a megfelelő kulcsszavak kiválasztását a webhelyén ismertetett tevékenységre vonatkozóan.

Franciaországban több cég (pl. Louis Vuitton) is bírósági eljárást indított a Google ellen, mivel annak keresőprogramja használatakor a védjegyeiket képező szavakra történt kereséskor a szponzorált linkek rovatban olyan webhelyek hirdetései jelennek meg, amelyek a versenytársak termékeit vagy hamisított árukat kínálnak. Az érintett cégek azt állítják, hogy a fenti helyzet lehetővé tételével a Google védjegybitorlást követett el.

Az ügyekben eljáró francia semmítőszék azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a védjegyjogosultak a közösségi védjegyjogszabályok alapján felléphetnek-e a Google-lal szemben annak ellenére, hogy az internetes cég csak közvetítőként, tehát nem saját áruinak és szolgáltatásainak megjelölésére használja a kérdéses védjegyeket. Az is eldöntésre vár, hogy a Google-nak a kulcsszavak rendelkezésre bocsátásakor szisztematikusan ellenőriznie kell-e, hogy azok nem egyeznek-e meg valamely védjeggyel, vagy csak akkor köteles a jogosulatlan használatot megakadályozni, ha a védjegyjogosult tájékoztatta a hirdető által elkövetett védjegybitorlás tényéről.

Háttéranyagok
Háttéranyagok
Háttéranyagok

2009. szeptember 24., csütörtök

C-125/07 P Erste Bank der österreichischen Sparkassen kontra Bizottság, C-133/07 P Raiffeisen Zentralbank Österreich kontra Bizottság, C-135/07 P Bank Austria Creditanstalt kontra Bizottság és C-137/07 P Österreichische Volksbanken kontra Bizottság egyesített ügyek - Ítélethirdetés

[Versenykorlátozó megállapodások az osztrák bankpiacon – Lombard club – 124,26 millió eurós versenybírság – Fellebbezés]

A Bizottság 2002. június 11-én határozatot hozott, amelyben megállapította, hogy a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG, a Bank Austria Creditanstalt AG, a Bank für Arbeit und Wirtschaft AG, a Raiffeisenlandesbank Niederösterreich-Wien AG, az Österreichische Postsparkasse AG, az Erste Bank der österreichischen Sparkassen AG, az Österreichische Volksbanken-AG, valamint a Niederösterreichische Landesbank-Hypothekenbank AG megsértették az EK-Szerződés kartelltilalmi rendelkezéseit, mivel rendszeres találkozókon az árak, díjak és a marketingstratégia tekintetében megállapodásokat kötöttek és magatartási szabályokat állapítottak meg annak érdekében, hogy az osztrák bankpiacon korlátozzák a versenyt. E bankkartell az e bankok által a lakossági és üzleti ügyfeleiknek kínált termékek és szolgáltatások teljes körére kiterjedt, a betéti és hitelkamatoktól kezdve a díjakig és költségekig. A Bizottság összesen 124,26 millió euró értékben szabott ki versenybírságot az érintett bankokra, amelyek az Elsőfokú Bíróságtól a bírságot kiszabó határozat megsemmisítését, vagy legalább a bírság összegének csökkentését kérték. 2006. december 14-én meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság nagyrészt megerősítette a Bizottság határozatát, egyedül az Österreichische Postsparkasse AG-re kiszabott versenybírság összegét csökkentette 7,59 millió euróról 3,795 millió euróra. A jelen ügy felperesei az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen fellebbezést nyújtottak be az Európai Bírósághoz.

Bot főtanácsnok 2009. március 26-án megtett indítványában az Elsőfokú Bíróság ítéletének részleges hatályon kívül helyezését és a bankokra kiszabott bírságok összegének csökkentését javasolta az Európai Bíróságnak.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. március 26.

Elsőfokú Bíróság

2009. szeptember 23., szerda

T-183/07 Lengyelország kontra Bizottság - Ítélethirdetés

[Üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztása – A 2008-2012-es időszakra vonatkozó széndioxid-kibocsátási határértékek]

Lengyelország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási tervről szóló bizottsági határozatot támadja az Elsőfokú Bíróság előtt. A Bizottság ugyanis csökkentette a kibocsátási egységek nemzeti kiosztási tervében Lengyelország által a 2008-2012-es időszakra javasolt széndioxid-kibocsátási határértékeket. E határértékeknek azért van fontos szerepük, mivel a tagállamok ezek keretein belül oszthatják ki a területükön működő egyes gazdasági szereplők között az említett időszakban az e gazdasági szereplők által kibocsátható széndioxid-mennyiséget. Hasonló okok miatt Magyarország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is beperelte a Bizottságot. Szlovákia időközben visszavonta a keresetét.

Háttéranyagok

T-263/07 Észtország kontra Bizottság - Ítélethirdetés

[Üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztása – A 2008-2012-es időszakra vonatkozó széndioxid-kibocsátási határértékek]

Észtország az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kiosztására vonatkozó nemzeti kiosztási tervről szóló bizottsági határozatot támadja az Elsőfokú Bíróság előtt. A Bizottság ugyanis csökkentette a kibocsátási egységek nemzeti kiosztási tervében Észtország által a 2008-2012-es időszakra javasolt széndioxid-kibocsátási határértékeket.

Háttéranyagok

A szeptember 28-től október 2-ig tartó munkahét

Bíróság

2009. szeptember 30., szerda

C-570/07 Blanco Pérez és Chao Gómez & C-571/07 Blanco Pérez és Chao Gómez egyesített ügyek - Főtanácsnoki indítvány

[Gyógyszertárak üzemeltetési jogának odaítélése – Más tagállamban gyakorlatot szerzett gyógyszerészek hátrányos megkülönböztetése – Letelepedés szabadsága]

A gyógyszertárakban való tulajdonszerzés szabályozását érintő májusi ítéletét követően ismét a gyógyszertárak üzemeltetésének kérdése került az Európai Bíróság elé. A helyszín ezúttal Spanyolország Asztúria nevű tartománya, ahol a helyi szabályozás az üzemeltetési engedélyek kiadása során előnyben részesíti azokat a gyógyszerészeket, akik a tartományban szereztek szakmai gyakorlatot. Az e szabályozást kifogásoló gyógyszerészek indítottak kereseteket a spanyol bíróságok előtt, akik azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy a más spanyol tartományokból és más EU-tagállamokból érkező gyógyszerészek asztúriai patikaüzemeltetési lehetőségét korlátozó rendelkezések összhangban vannak-e a közösségi joggal.

Háttéranyagok
Háttéranyagok

C-135/08 Rottmann - Főtanácsnoki indítvány

[Uniós polgárság – Más tagállamban történő honosítás – Hatóságok megtévesztése – Az eredeti és az új állampolgárság együttes elvesztése]

J. Rottmann osztrák állampolgár ellen 1995-ben a grazi rendőrség nyomozást indított súlyos, üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt. A gyanúsított, aki ellen 1997-ben az osztrák hatóságok elfogatóparancsot adtak ki, ezt követően elhagyta Ausztriát és Münchenben létesített lakóhelyet, ahol 1998 februárjában német állampolgárként történő honosítás iránti kérelmet nyújtott be. Az állampolgársági eljárás során, az erre vonatkozó kifejezett kérdések ellenére, nem tett említést az ellene Ausztriában folyó nyomozásról. A honosításra 1999-ben sor került, de hamarosan a német hatóságok tudomást szereztek az elfogatóparancs meglétéről, és visszavonták a honosítást, mivel azt a honosított csalárd módon szerezte meg.

A probléma abból adódik, hogy az osztrák jog szerint J. Rottmann a németországi honosítással egyidejűleg elvesztette az osztrák állampolgárságát is. Az érintett ezért a német bíróságok előtt megtámadta a honosítás visszavonásáról szóló határozatot, arra hivatkozva, hogy a német állampolgárság elvesztésével együtt elveszítette az uniós polgárságát és az ezzel összefüggő jogokat és szabadságokat is. Az eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy köteles-e Németország a közösségi jog alapján az állampolgárság visszavonásától teljesen vagy átmenetileg eltekinteni, illetve, hogy köteles-e Ausztria a nemzeti jogát oly módon értelmezni, alkalmazni vagy módosítani, hogy az osztrák állampolgárság elvesztésének jogkövetkezménye ilyen esetekben ne álljon be.

Háttéranyagok

C-546/07 Bizottság kontra Németország - Főtanácsnoki indítvány

[Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Kiküldött lengyel munkavállalók alkalmazása Németországban – Nem német cégek diszkriminálása]

Németország Lengyelországnak az EU-hoz történt csatlakozása óta megakadályozza a nem németországi székhelyű, de EU-tagállambeli vállalkozásokat abban, hogy lengyel vállalkozásokkal vállalkozási szerződéseket kössenek Németországban teljesítendő munkák elvégzésére. E munkák elvégzésére a lengyel partnervállalkozás természetesen lengyel munkavállalókat alkalmazna. Így például magyar vagy francia cégek nem tudnak Németországban lengyel vállalkozások által kiküldött lengyel munkavállalók bevonásával építkezni. A Bizottság szerint ez ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen.

Háttéranyagok

2009. október 1., csütörtök

C-567/07 Woningstichting Sint Servatius - Ítélethirdetés

[Tőke szabad mozgása – A lakáshelyzet javítására szánt állami pénzek felhasználása – A beruházás szomszédos tagállamban való megvalósítása]

A Woningstichting Sint Servatius nevű holland szervezet feladata a maastrichti régió lakáshelyzetének javítása, és e célból – állami források bevonásával – ingatlan-beruházások megvalósítása. A szervezet Belgiumnak az említett régióval szomszédos részén szeretett volna bérlakásokat, parkolókat és üzlethelyiségeket felépíteni, elsősorban valószínűleg azért, mert Belgium kérdéses részén alacsonyabbak az ingatlanárak, mint a közös határ holland oldalán. Mivel a projekt megvalósításához holland állami pénzeket is fel kívántak használni, ezért a beruházónak meg kellett szereznie a lakásügyekért felelős holland miniszter beleegyezését is, aki azonban nem hagyta jóvá a Hollandián kívül megvalósítandó építési tervet. A miniszter szerint a Servatius nem bizonyította kellően, hogy a belgiumi építkezés a holland lakáspiacnak és különösen a maastrichti régió lakáskeresőinek az előnyére válik. A szervezet ezt követően a holland bíróságokhoz fordult azt állítva, hogy a holland miniszter az építkezés azon indokkal történő megakadályozásával, hogy arra egy másik EU-tagállamban kerülne sor, megsértette a tőke szabad mozgásának az elvét.

Az ügyben eljáró holland bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy Hollandia megtilthatja-e a holland lakáspiaci helyzet javítására szánt állami pénzalapjainak olyan beruházásokra történő fordítását, amelyeknél az építkezésre nem Hollandia területén, hanem egy a holland-belga határtól nem messze fekvő belgiumi településen kerülne sor.

Háttéranyagok

C-103/08 Gottwald - Ítélethirdetés

[Fizetős autópályák Ausztriában – Fogyatékossággal élő és ausztriai lakóhellyel rendelkező személyek mentesítése a fizetési kötelezettség alól – Állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés]

A németországi lakóhellyel rendelkező és német állampolgárságú A. Gottwaldot 2006 augusztusában az osztrák hatóságok 200 euró összegű pénzbírsággal sújtották, mivel autópálya-matrica nélkül hajtott fel egy térítés ellenében használható autópálya-szakaszra. A. Gottwald kerekesszékhez van kötve, súlyos fogyatékosságáról számára Németországban igazolványt állítottak ki. Mivel a hasonló fogyatékossággal élő és Ausztriában lakóhellyel rendelkező személyek ingyenesen használhatják az osztrák autópályákat, ezért A. Gottwald keresetet indított az osztrák bíróságok előtt az őt bírsággal sújtó szabálysértési határozat ellen, arra hivatkozva, hogy őt állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés érte. Az ügyben eljáró osztrák bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy ellentétes-e a közösségi joggal az osztrák jog azon rendelkezése, amely alapján csak az Ausztriában lakóhellyel rendelkező, fogyatékossággal élő személyek mentesülnek az autópálya-matrica megvásárlásának kötelezettsége alól.

Mazák főtanácsnok 2009. április 30-án megtett indítványában úgy vélte, hogy az osztrák szabályozás nem ellentétes a közösségi joggal, mivel az Ausztriában lakóhellyel rendelkező, fogyatékossággal élő uniós polgároknak állampolgárságra való tekintet nélkül biztosítja az osztrák autópályák ingyenes használatát.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. április 30.

C-58/08 Vodafone és társai - Főtanácsnoki indítvány

[Roaming-rendelet – Érvényesség – Mobilszolgáltatók törekvése a roaming-díjak leszorításának megakadályozására]

Négy nagy európai mobiltelefon-szolgáltató (Vodafone, Telefonica O2, T-Mobile és Orange) a nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló közösségi rendelet érvényességét vitatja a brit bíróságok előtt. A kérdéses rendelet maximalizálta a külföldön történő mobiltelefon-használat után felszámítható díjak (roaming-díjak) mértékét.

Az ügyben eljáró High Court azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az EK-Szerződés 95. cikke, amely a belső piac megteremtése és működése érdekében a tagállami jogszabályok közelítésére ad felhatalmazást a közösségi jogalkotó szerveknek, megfelelő jogalapul szolgált-e a rendelet elfogadására, illetve, hogy a rendeletnek az egységes roaming-díjakat meghatározó rendelkezései összhangban vannak-e az arányosság és a szubszidiaritás elvével.

Az ügy jelentősége abban áll, hogy a nagy mobiltelefon-szolgáltatóknak vajon sikerül-e jogi úton megakadályozniuk vagy késleltetniük az EU azon törekvését, hogy leszorítsa a roaming-díjakat.

Háttéranyagok

C-139/07 P Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau, illetve C-514/07 P Svédország kontra API és Bizottság, C-528/07 P API kontra Bizottság és C-532/07 P Bizottság kontra API egyesített ügyek, valamint C-28/08 P Bizottság kontra Bavarian Lager - Főtanácsnoki indítvány

[A Bizottság által készített dokumentumokhoz való hozzáférés – Fellebbezés az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen]

Ezen ügyek mindegyikének az Elsőfokú Bíróságnak a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ítéleteivel szembeni fellebbezés a tárgya. Az említett ítéletekben az Elsőfokú Bíróság teljesen vagy részben megsemmisítette a Bizottság egy-egy olyan határozatát, amelyben a brüsszeli szerv megtagadta a hozzáférést bizonyos dokumentumokhoz. A Technische Glaswerke Ilmenau ügyben állami támogatások vizsgálatával kapcsolatos, az API ügyben a Bizottságnak a közösségi bíróságok előtti beadványaival összefüggő, míg a Bavarian Lager ügyben egy kötelezettségszegési eljárás keretében lezajlott megbeszélésre vonatkozó dokumentumokról volt szó. A Bizottság mindhárom ítélet (a T-237/02. sz., a T-36/04. sz. és a T-194/04. sz. ügyekben hozott ítéletek) ellen fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.

Emellett az API és Svédország is fellebbezést nyújtott be az API ügyben hozott ítélet azon részei ellen, amelyekben az Elsőfokú Bíróság nem semmisítette meg a Bizottság vonatkozó határozatának a közösségi bíróságokhoz benyújtott bizottsági dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó rendelkezéseit.

Háttéranyagok (C-139/07 P)
Háttéranyagok (C-514/07 P)
Háttéranyagok (C-528/07 P)
Háttéranyagok (C-532/07 P)
Háttéranyagok (C-28/08 P)

Elsőfokú Bíróság

2009. szeptember 29., kedd

T-139/08 The Smiley Company kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) - Ítélethirdetés

[Közösségi védjegyek – „Smiley” – Megkülönböztető képesség hiánya]

Ezen ügyben arról kell döntenie az Elsőfokú Bíróságnak, hogy bejegyeztethető-e közösségi védjegyként az internetes kommunikációban gyakran megjelenő „Smiley” ábrás megjelölés mosolyának a fele. Az európai védjegyhivatal szerint nem, mivel úgy véli, hogy a kérdéses megjelölés kizárólag dekoratív célú és annyira egyszerű, hogy nem képes a fogyasztókat tájékoztatni az azzal megjelölt termékek eredetérről.

Háttéranyagok

2009. szeptember 30., szerda

T-161/05, T-168/05, T-174/05 & T-175/05 Hoechst és társai kontra Bizottság - Ítélethirdetés

[Verseny – Monoklór-ecetsav piaca – 217 millió eurós bírság]

A Bizottság 2005-ben mintegy 217 millió euró összegű versenybírságot szabott ki a Hoechst, az Arkema és az Akzo Nobel vállalkozásokra, miután a brüsszeli szerv megállapította, hogy az említett cégek egy kartellben vettek részt a monoklór-ecetsav európai piacán. E termék leginkább a mezőgazdaságban és a gyógyszeriparban kerül felhasználásra. Az érintett cégek (plusz az Elf Aquitaine, az Arkema leányvállalata) a Bizottság határozatának megsemmisítését, vagy a kiszabott bírság összegének csökkentését kérik az Elsőfokú Bíróságtól.

Háttéranyagok
Háttéranyagok
Háttéranyagok
Háttéranyagok

T-75/08 & T-191/08 JOOP! - Ítélethirdetés

[Közösségi védjegyek – „!” – Megkülönböztető képesség hiánya]

Az e heti második érdekesebb védjegyügyben az Elsőfokú Bíróságnak arról kell döntenie, hogy egy felkiáltójel bejegyeztethető-e közösségi ábrás védjegyként. Az európai védjegyhivatal szerint nem, mivel az nem rendelkezik megkülönböztető képességgel, és következésképpen nem tájékoztatja a fogyasztókat az e jellel ellátott termékek kereskedelmi eredetéről.

Háttéranyagok
Háttéranyagok

2009. október 1., csütörtök

T-141/07 General Technic-Otis kontra Bizottság - Tárgyalás

[Kartell – Liftek és mozgólépcsők piaca – 992 millió eurós megabírság]

A Nyugat-Európát behálózó liftkartell ügyében szeptember elején megindult tárgyalássorozat következő felvonása, a ThyssenKrupp és a Schindler után ezúttal a General Technic-Otis részvételével.

A Bizottság hozzá beérkezett bejelentések után 2004 elején vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a liftek és mozgólépcsők nyugat-európai piacán valódi verseny folyik-e. A vizsgálat eredményeképpen a brüsszeli szerv egy óriáskartell létezésére bukkant az említett termékek beépítésének és karbantartásának belgiumi, hollandiai, luxembourgi és német piacán, amelyben a KONE, az Otis, a Schindler és a ThyssenKrupp cégek vettek részt. E vállalkozások felosztották egymás között a piacot és összehangolták termékeik és szolgáltatásaik árazását. 2007. február 21-én meghozott határozatában a Bizottság a kartell tényének megállapítása és a versenykorlátozó magatartás folytatásától való eltiltás mellett hatalmas, összesen mintegy 992 millió euró összegű versenybírságot szabott ki a négy cégre (ThyssenKrupp: 480 millió, Otis: 225 millió, Schindler: 144 millió és KONE: 142 millió euró). A cégek mindegyike keresetet indított a Bizottság ellen az Elsőfokú Bíróság előtt, az uniós szerv határozatának megsemmisítését és/vagy a kiszabott bírság összegének csökkentését kérve.

Háttéranyagok

***

Ellenkező értesítés hiányában a feltüntetett eljárási cselekmények mindig 9.30 órakor kezdődnek. A sajtóközlemények valamennyi elkészült nyelvi változata elérhető az Európai Bíróság honlapján.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA