Úgy tűnik, fellélegezhetnek az utazási irodák. A Gazdasági Minisztériumban (GM) az utazásszervezésről és -közvetítésről szóló kormányrendelet most formálódó legújabb változata ugyanis úgy próbál meg könnyíteni a korábbi szigorú feltételeken, hogy közben azért ne “csökkenjen az utasok biztonsága”.
A rendelet módosítását tavasszal és most is a szükség hozta. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált: az érvényes jogszabályokban rögzített garanciák már nem elégségesek az utazási vállalkozók csődje esetén külföldön maradt utasok hazahozatalára. Botrányos példa volt erre az egyik legnagyobb hazai utazási nagykereskedő, a HTC, s a Jorgos Travel csődje. A Magyar Hírlap birtokába jutott dokumentum szerint a gazdasági tárca egy kevésbé szigorú előterjesztést készített a kormány részére, mert a korábbi fizetési feltételek miatt számos turisztikai cég lett volna kénytelen bezárni kapuit. Csakhogy az új tervezetet máris több általunk megkérdezett bírálta. Például mert egyes esetekben csökkenne az utazási irodák vagyoni biztosítékának alapja. Emiatt előfordulhat, hogy ha egy iroda nem fizeti ki a nagy tételben vásárolt szállást, az utas hoppon maradhat.
A rendelet tavasszal eltervezett szigorítását a szakmai szervezetek a nyilvánosságra kerülés óta támadták, abban ugyanis olyan anyagi feltételeket szabtak, melyek nem csak a kisebb, de a közepes cégeket is a padlóra küldené. Ezúttal a biztosítótársaságok is azt kérték a tárcától, hogy kisebb módosításokat hajtsanak végre a biztosítékra vonatkozó szerződések megkötése érdekében. A biztosítók külföldi tulajdonosai ugyanis korlátozzák az egyes biztosítottakkal szemben vállalható kockázatviselés mértékét, emiatt több száz milliós kockázatot csak nehezen tudnak vállalni.
A rendeletmódosítás korábbi változata szerint az utazási irodák vagyoni biztosítékának alapjául a tervezett nettó árbevételük 12 százalékát kell venni; de például a charterjáratot üzemeltetőknél és azoknál a cégeknél, amelyek olyan garantált szerződéseket kötnek, amelynél a szolgáltatások nem mondhatók le, és ezáltal a társaságoknak időszakonkénti, rendszeres visszatérő fizetési kötelezettsége van, a biztosíték alapja 20 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lesz ritka a százmillió forintos vagy ettől is jóval magasabb kaució. A költségek ezenfelül a kaució biztosítási díjával is megnőnének. Egy ötmilliárdos forgalmat bonyolító chartereket is működtető utazási társaságnak – a korábbi rendeletmódosítás szerint – például egymilliárd forintos vagyoni biztosítékot kell letenni, vagy biztosítást kötni. Az új tervezet megszüntetné a garantált szerződések alapján igénybe vett szolgáltatásoknál a magasabb összegű vagyoni biztosítékot, a 20 százalékot csak a charterjáratokat üzemeltetőknél tartanák indokoltnak fenntartani. Így azok a touroperátorok, amelyek nem charterrel utaztatnak, de nagy tételben kötnek le szálláshelyeket, azok most kikerülnének a 20 százalékos körből. Máris vannak szakértők, akik arra figyelmeztetnek, hogy ezzel a lépéssel komoly kockázati tényező marad a rendeletben. Ha az iroda nem fizeti ki a “nagy tételben” vásárolt szállást, az utas hoppon maradhat.
A jelenlegi jogszabály szerint az utazási cégeknek nincs lehetőségük arra, hogy a kaucióra többféle biztosítékot is letegyenek. Az új elképzelések ezt a lehetőséget is megadnák. Az eredeti elképzelés alapján az utazási irodáknak október 28-ig kellett volna igazolniuk, hogy eleget tettek a vagyoni biztosítékuk drasztikus felemelésével kapcsolatos kötelezettségeknek. Az előterjesztésben most az áll, hogy a vállalkozóknak a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül kell igazolniuk ezt.
