Új jogalanyok a gazdasági életben I. - Az egyéni cégről

2009.09.25. Jogi Fórum / Nagy Csilla

A Kormány 2009. szeptember 18-án nyújtotta be a Parlamentnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslatát. Törvényhozó szervünk még idén ősszel tárgyalja a tervezetet.

Nagy várakozás – és több korábbi verzió - előzte meg a törvényjavaslat benyújtását. A Kormány már 2007-ben határozatot hozott az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciójáról [1]. A tervezetről - akkor - a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara összefoglalójában akként nyilatkozott, hogy időszerű az egyéni vállalkozó és az egyéni cég szétválasztása, valamint az egyéni cég részletes szabályozásának kialakítása és a jogintézmény tartalommal való megtöltése. Az egyéni cég - az ekkori koncepció szerint - a körzetközponti jegyző határozata alapján létrejövő, jogi személyiséggel nem rendelkező, új jogalanya lett volna a gazdasági életnek. A koncepció biztosította az egyéni cég társulási jogát, a cég örökölhetőségét, és egyszemélyes gazdasági társasággá alakulását. A koncepcióból azonban nem lett törvénytervezet, így nem is került az OGY elé. Két év elteltével a probléma ugyanaz maradt: szükség lenne egy, az egyéni vállalkozót és az egyéni céget egymástól (különösen a jogalanyiság, a perképesség, a vagyon és a felelősség tekintetében) élesen elkülönítő szabályozásra.

A hatályos szabályozás [2] mindössze kettő paragrafus erejéig foglalkozik az egyéni cég kérdésével. Eszerint az egyéni cég a cégjegyzékben – kérelemre - regisztrált egyéni vállalkozó, mely nem minősül jogi személynek. Egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá átalakulhat, azonban az átalakulás előtt köteles egyszerűsített mérleget készíteni. A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma - az egyéni cég jogalanyisága tárgyában elfogadott – ajánlásában [3] kimondja, hogy az egyéni cég önálló - az egyéni vállalkozó jogalanyiságától eltérő - jogalanyisággal nem rendelkezik, tulajdonképpen azonos az egyéni vállalkozást folytató természetes személlyel. Az egyéni vállalkozó cégjegyzékbe történő felvétele regisztratív aktus, mely csupán a vállalkozó üzleti lehetőségeit bővíti. A polgári peres eljárásokban félként kizárólag az egyéni vállalkozó – mint természetes személy - szerepelhet, az egyéni cég ugyanis perképességgel nem rendelkezik.

A két jogintézmény közötti szoros összefüggés miatt, a most benyújtott tervezet is együtt tartalmazza az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló szabályokat. A törvényjavaslat az egyéni cég - jelenleg - szinte teljes egészében hiányzó szabályainak megteremtését, az egyéni vállalkozó és az egyéni cég viszonyának tisztázását és egymástól való elkülönítését tűzte ki célul.

A törvényjavaslat szerint az egyéni cég jogi személyiség nélküli cég lesz, így kiterjedne rá a csődtörvény, a cégtörvény és a számviteli törvény hatálya (háttérjogszabályként pedig a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a Ptk. rendelkezései szolgálnak). Egyéni céget kizárólag az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy alapíthat - közjegyzői közokiratba, ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokiratba vagy szerződésmintába foglalt és aláírt - alapító okiratának a cégbírósághoz történő bejelentésével. A bírósági bejegyzés konstitutív hatályú, azaz az egyéni cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, működését a bejegyzés napja előtt azonban nem kezdheti meg, tehát előtársaságként nem működhet. Jegyzett tőkéjének mértéke szabadon megválasztható azzal, hogy kettőszázezer forint összeg alatt csak pénzbeli hozzájárulásként teljesíthető.

A tervezet szerint az egyéni cég jogképes, cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Egyszemélyes cég, csak kivételesen és korlátozott időre van lehetőség arra, hogy a cégnek több tagja legyen (pl. az alapító halála esetén és legfeljebb három hónapos időtartamra). A tag eldöntheti, hogy korlátozott vagy korlátlan felelősséget akar vállalni a jegyzett tőkéjén felüli kötelezettségeiért, azonban a cég nevében - korlátozott felelősség esetében - a kfc., - korlátlan esetében - az ec. megjelölést szerepeltetnie kell. Korlátozott felelősség esetében az alapító okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amelyet csak akkor kell teljesítenie a tagnak, ha a cég saját vagyona nem fedezi a tartozásokat. Korlátlan felelősség esetén a kötelezettségekért elsősorban az egyéni cég felel saját vagyonával és - ha ez nem elegendő - akkor a tag áll helyt saját vagyonával, korlátozás nélkül.

Az egyéni cégek száma hazánkban jelenleg igen alacsony (kétezer alatt van). A tervezet elfogadása esetén a gazdasági élet egy jogalanyisággal és saját vagyonnal rendelkező, a társas vállalkozásokkal egyenrangú szereplővel bővül, és ez az új körülmény talán ösztönzőleg hathat az egyéni cégalapítási kedvre. Az új szabályok tervezett hatályba lépése 2010. január 1-jén várható, azonban a hatálybalépéskor már bejegyzett egyéni cégek hat hónapon belül kötelesek alapító okiratukat a törvénynek megfelelően módosítani, ellenkező esetben a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.

A cikksorozat 2. része: Új jogalanyok a gazdasági életben II. - Az egyéni vállalkozóról

***

[1] 1050/2007. (VII.3.) Kormányhatározat

[2] Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény

[3] A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 1/2005. számú határozata

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT