Versenykorlátozó bankközi jutalék - Közel 2 milliárdos GVH-bírság bankokra és kártyatársaságokra

2009.09.25. Jogi Fórum / GVH

A magyar bankok a Visa és a Mastercard kártyákra egyaránt érvényes, mindkét társaság esetében azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg, ami alkalmas a piaci verseny korlátozására – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) .

A GVH a kártyatársaságok magatartását is jogsértőnek minősítette, mert a vállalkozások magatartása tette lehetővé, hogy a bankok versenykorlátozó megállapodást kössenek. A versenykorlátozó megállapodást megkötő bankok és a két kártyatársaság bírságot kapott, a megállapodáshoz utólag csatlakozó pénzintézetek esetében csak jogsértést állapított meg a GVH.

A hazai bankok még 1996-ban megállapodtak arról, hogy a Visa és a Mastercard kártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítanak meg. Emiatt a két kártyatársaság között iverseny, továbbá a kártyaelfogadó bankok közötti verseny csak torz, korlátos módon alakulhatott ki. A bankok megállapodása ugyanis közvetetten befolyásolta (egységesítette) a bankkártyával való fizetés lehetőségét biztosító kereskedők által fizetendő díj mértékét. Pedig ez a díj a bankkártyaolvasó terminálokat biztosító bankok közötti versengés egyik legfontosabb tényezője.

A GVH szerint a verseny feltételei adottak lettek volna, hiszen

  • részben más bankok voltak a tagjai a Visa és megint mások a Mastercard rendszerének, ami normális esetben eltérő bankközi jutalék alkalmazásához vezethetett volna,
  • a nemzetközi bankkártyás tranzakciók díjai eltérőek voltak a Visa és a Mastercard esetében,
  • 1996 előtt a két kártyatársaság eltérő díjakat alkalmazott,
  • 2008-tól a megállapodás felmondását követően ismét eltérő díjak érvényesülnek.

A Mastercard és a Visa részt vett a verseny korlátozásában, hiszen

  • a két vállalkozás szabályzata lehetőséget adott arra, hogy a magyar bankok közösen, mindkét kártyatársaságra azonos díjakat állapíthassanak meg,
  • nem életszerű, hogy a két vállalkozás ne tudott volna a bankok magatartásáról,
  • a bankok is elismerték, hogy kezdetben a két vállalkozás kifejezetten segítette őket egyezségre jutni.

A GVH indokoltnak tartotta bírság kiszabását is azokra a szereplőkre, akik tevékenyen részt vettek a versenytorzító megállapodás létrehozásában. A megállapodás ugyanis versenytársak közötti kapcsolatot érintett, annak kifejezetten versenykorlátozó célja is volt, és hogy hosszú ideig éreztette hatását.

A GVH a hét bankra összesen 968 millió forint (Budapest Bank Zrt-re 188 millió, OTP Bank 281 millió, MKB 84 millió, CIB 91 millió, Erste 107 millió, K&H 127 millió, ING 90 millió), a két kártyatársaságra 477-477 millió forint bírságot szabott ki.

A bírság alapjául a 2004-2007 években országosan kifizetett bankközi jutalék jogcímen az összes kibocsátó banknál befolyt teljes összeget vette a versenyhatóság. A bírságösszegek megállapításánál a GVH figyelembe vette az érintett bankok 1996-os és mai piaci súlyát egyaránt.

Jelentős enyhítő körülményekként tekintettel volt a GVH arra, hogy az eljárás alá vontak

  • maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kellett volna,
  • az eljárás együttműködő magatartást tanúsítottak, így például a jogsértés feltárását, a történeti eseményeket pontosabban megvilágító, saját versenyjogi felelősségük megállapításához szükséges iratokat maguk szolgáltatták,
  • az eljárás megindulását követően tevékenyen együttműködtek, jelentős anyagi terhet jelentő kötelezettségvállalási javaslatot dolgoztak ki,
  • a megállapodás egyes elemeiről tudomással bírtak állami szervek,
  • részben hasonló megállapodásokat az EU Bizottság ezidáig nem sújtotta bírsággal.

A két kártyatársaság esetében ugyanezen, az enyhítő körülmények fényében csökkentett összeget szabta ki bírságként a GVH.

A MasterCard fellebbezi a bankközi jutalékra vonatkozó döntést

A MasterCard fellebbez a döntés ellen, hiszen a cég álláspontja szerint sem a bankok, sem a MasterCard nem követett el jogsértést.

A döntés a magyarországi bankok közös egyeztetés során kialakított, 1997 és 2008 júliusa között érvényben volt belföldi bankközi jutalékaival kapcsolatban született, és nem érinti a jelenleg érvényben levő bankközi jutalékokat, melynek összegét a MasterCard állapította meg - állítja a  MasterCard közleményében.

A bankközi jutalék biztosítja, hogy a MasterCard® és Maestro® bankkártyák működése gazdaságilag hosszú távon is életképes legyen, és a rendszer mindegyik résztvevője számára - bankkártya birtokosok, kibocsátó, és elfogadó bankok, kereskedők – előnyös módon valósuljon meg. A bankközi jutalékoknak fontos szerep jut a rendszer működési költségeinek kiegyenlítésében a kártyabirtokos bankja (kibocsátó) és a kereskedő bankja (elfogadó) között. Ha a kibocsátó bank költségeinek egy részét az elfogadó bank nem vállalná át, úgy a kibocsátó bank arra kényszerülne, hogy a kártyabirtokosnak biztosított szolgáltatásokat csökkentse. Ennek eredményeképpen a kártyabirtokosok és a kereskedők kevesebb fizetési alternatíva közül választhatnának, csökkenne a piaci verseny, a kártyahasználat, és a kártyaelfogadás költségei nőnének - szól a közlemény.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
VERSENYJOG
GVH