Nem várható, hogy a közeljövőben dönt az Alkotmánybíróság két, közérdeklődésre számot tartó beadvány esetében – értesült a Népszava. Az egyik, a lex-Répássy néven elhíresült, a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit módosító törvény, amelyet a köztársasági elnök küldött meg előzetes normakontrollra a taláros testületnek.
A változtatás nagy vihart kavart, mert bevezetné a sajtóban a válaszadás jogát, azaz ha bárki személyiségi jogát sértené egy adott cikk, az nyilvánosan válaszolhatna a cikket közlő újság hasábjain. A jogszabályi módosítást ugyan a parlament már elfogadta, de a köztársasági elnök még nem írta alá, azaz nem hirdette ki a megváltoztatott jogszabályt, mert vár a taláros testület állásfoglalására.
Az alkotmánybírák határozatára vár a szocialisták kezdeményezte népszavazás is. A négy kérdés ellen Zlinszky János volt alkotmánybíró emelt kifogásokat. Indokai szerint a Munka törvénykönyvével kapcsolatos kérdés félrevezető és így ellentmond a népszavazási törvény egyértelműségi követelményének. A nyugdíjemelés módjának megváltoztatására vonatkozó kérdés szerinte nem tehető fel népszavazáson, mivel érinti a költségvetést. Zlinszky burkolt alkotmánymódosításnak, így népszavazásra alkalmatlannak tartja az önkéntes hivatásos haderő felállításával kapcsolatos kérdést. Az ingyenes nyelvvizsgáról pedig – a volt alkotmánybíró szerint – azért nem lehet népszavazást tartani, mert az nem az Országgyűlés, hanem a kormány és az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik.
Az Alkotmánybíróságon a Népszava kérdésére azt válaszolták, hogy három-négy hét múlva érdeklődjünk az ügyek iránt, de ne várjuk, hogy addig meghozzák döntésüket az alkotmánybírák. A lex-Répássy-ügyet eddig első olvasatban tárgyalták a bírák, a népszavazási kezdeményezés pedig – azóta, hogy a nyáron egyszer már állást foglaltak az ügyben – nem került a testület elé. Ez valószínűsíti, hogy a népszavazást a tavaszi parlamenti választás előtt már semmiképpen sem lehet megtartani.
