Csütörtökön kezdődik a Mol gázárpere a Legfelsőbb Bíróságon

2001.09.20. MTI

Csütörtökön tárgyal a Legfelsőbb Bíróság először abban a perben, amelyet a Mol Rt. indított a magyar állam ellen az alacsony gázáremelés miatt.

A Fővárosi Bíróság első fokú nem jogerős ítéletével elutasította a Mol Rt.-nek a keresetét tavaly novemberben. Az ítélet szerint nem polgári jogvita, hanem az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz tárgya lehet az a kérdés, hogy a gázár megállapításakor érvényesített állami korlátozás alkotmányos célok érdekében történt-e, illetve hogy meghaladja-e a szükséges mértéket. A felperes Mol Rt. a tavaly júliusi gázár-emelés 12 százalékos - éves szinten 6 százalékos - mértéke miatt nyújtott be keresetet a gazdasági miniszter, a Gazdasági Minisztérium és a magyar kormány ellen.

Az olajtársaság annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a gázár-emelés jogsértően alacsony mértékű, hiszen ellentétes többek között az 1994-es gáztörvénnyel és egy, a gázár megállapításának módját rögzítő 1995-ös rendelettel. A kereset kifogásolta, hogy a tavaly júliusi gázár-emelés mértékének kiszámításakor nem alkalmazták a rendeletben szereplő úgynevezett árképletet. A kereset szerint ennek köszönhető, hogy az idén jelentősen megnövekedett importköltségeket nem tükrözte a júliusi gázár-emelés. Az elsőfokú bíróság ítélete elismerte, hogy a Mol Rt. a július elsejei gázáremelés óta veszteséget szenved el ezen az üzletágon - mondta Hernádi Zsolt, a Mol Rt. elnök-vezérigazgatója tavaly a bírósági döntést követően. Az elnök-vezérigazgató azt is pozitívumként említette, hogy a bíróság szerint a gazdasági miniszter, a Gazdasági Minisztérium és a kormány is perelhető.

Bánhegyi Ilona, a Mol jogi igazgatója elmondta: nem zárják ki azt sem, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak kérelmük elbírálásával, azonban elsődlegesen rendes bíróságon szeretnék elismertetni kárigényük jogosságát. Az igazgató hozzátette: a Mol továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy a miniszteri döntés csak a Mol Rt.-re vonatkozott, ezért nem jogszabályként, hanem egyedi közigazgatási döntésként kell értékelni. Tehát a károkozás önmagában nem mentesíti a károkozót a felelősség alól, mert ez jogszabály kihirdetésével történt.