Passzív a magyar Országgyűlés európai ügyekben - 3 év alatt kétszer nyilvánított a Bizottság dokumentumairól véleményt

2009.09.29. BruxInfo

Három év alatt mindössze kétszer érezte szükségét annak a magyar Országgyűlés, hogy az Európai Bizottság dokumentumairól véleményt nyilvánítson. A portugálok, a franciák, a németek vagy a csehek eközben szorgosan kommunikáltak Brüsszellel.

Az Európai Bizottsághoz az elmúlt három évben összesen 525 vélemény érkezett a nemzeti parlamentektől, élve a José Manuel Barroso bizottsági elnök által még 2006-ban meghirdetett politikai párbeszéd lehetőségével. Brüsszel frissen közzétett adatai szerint ugyanakkor az egyes törvényhozások nagyon is eltérően éltek a véleménynyilvánítás lehetőségével. Vélhetően a bizottsági elnök személyének is betudható, hogy a portugál törvényhozás mindenkinél aktívabban bekapcsolódott a dialógusba, 2006 és 2008 között összesen 84 ügyben fejtve ki véleményét Brüsszelnek. Hasonlóan buzgó megszólalónak bizonyult a francia szenátus, a német parlament felső háza, a Bundesrat, a svéd Riksdag, a Lordok Háza, a dán Folketing és a cseh törvényhozás felső háza, a szenátus is.

A Bizottság júliusi állapotokat tükröző kimutatása szerint a lakosság számához képest az egész Unióban az egyik legtöbb képviselőt számoló nemzeti parlament, a magyar Országgyűlés a három év alatt mindössze kétszer érezte úgy, hogy szólnia kell, azt is még 2006-ban és 2007-ben. Az Országgyűlés ezzel a spanyolok, a románok, a szlovének, a belgák és a bolgárok társaságában a legpasszívabb nemzeti törvényhozásnak bizonyult európai ügyekben. Mindez azért is érdekes, mert a Lisszaboni Szerződés – amiről október 2-án szavaznak másodszor az ír választók - kiszélesíti a nemzeti parlamentek beleszólási jogát az uniós ügyekbe, amelyek kellő többség demonstrálásával akár „sárga lapot” is felmutathatnak a Bizottságnak, ha az nekik nem tetsző kezdeményezéssel kívánna előrukkolni.

Tavaly egyébként a 27 EU-tagállam 40 parlamenti kamarájából (14 tagország egykamarás, 13 pedig kétkamarás törvényhozással rendelkezik) 24 nyilvánított és küldött Brüsszelbe legalább egyszer véleményt. A parlamentek leggyakrabban a határokon átnyúló betegjogokra vonatkozó jogszabály-tervezetre, az agrárpolitikai állapotfelmérésre és az energia- és klímacsomagra reagáltak. Miként a Bizottság rámutat, a nemzeti törvényhozások az esetek többségében a kormányaikkal azonos álláspontokat fejtettek ki a különböző dossziékról.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ORSZÁGHÁZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ