Kényszerárverések - Az önkormányzatok élhetnek elővásárlási jogukkal az árverés előtt álló ingatlanok esetében

2009.10. 5. MTI

Az önkormányzatok garantáltan bekapcsolódhatnak a kényszerárverésre kerülő ingatlanok értékesítési folyamatába, hogy élhessenek a törvény által biztosított elővásárlási jogukkal - közölte Szollár Domokos kormányszóvivő vasárnap.

A szóvivő a kormányrendeletet ismertetve emlékeztetett arra, hogy augusztus 21-én lépett hatályba az a törvénymódosítás, amellyel az önkormányzatok elővásárlási jogot kaptak, hogy a területükön kényszerárverésre kerülő ingatlanokat megvásárolják és azokat korábbi tulajdonosaiknak bérbe adják.

Szollár Domokos elmondta, kényszerértékesítés azonban nemcsak bírósági és közigazgatási végrehajtás keretében lehet, hanem a bírósági végrehajtás mellőzésével is, például amikor egy bank értékesíti a zálogkötelezett lakóingatlanát, autóját vagy egyéb vagyontárgyát.

Hozzátette: a szeptember 29-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet annak a feltételeit teremti meg, hogy az önkormányzatok – a végrehajtási eljárás mellőzése esetén is – garantáltan bekapcsolódhassanak az értékesítés folyamatába és élhessenek a törvény által biztosított elővásárlási jogukkal.

A kormányszóvivő közölte: a rendelet az általános szabályokhoz képest szigorúbb feltételeket támaszt az értékesítést végző zálogjogosulttal, vagyis hitelintézettel, jelzáloghitel-intézettel szemben.

Mint mondta, a zálogjogosultnak gondoskodnia kell arról, hogy a települési önkormányzatnak megfelelő idő, de minimum harminc napja legyen arra, hogy előkészítse a döntést az adott ingatlan megvásárlásához, elővásárlási joga gyakorlásához.

Szollár Domokos azt mondta: a bennlakó zálogkötelezett, vagyis az adós törvényes érdekeinek védelme érdekében meghatározták, hogy az értékesítést mikor kell sikertelennek tekinteni.

Sikertelen az értékesítés, ha az ingatlanban lakó, kiköltözésre kötelezett adós ingatlanának vételára nem éri el a szakértő-becsüs által megállapított forgalmi érték hetven százalékát - mondta, megjegyezve: így nem fordulhat elő az, hogy az ingatlanok áron alul kelnek el.

Szollár Domokos felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani módosítás a zálogjogosult kötelezettségévé teszi az értékesítési szabályzat megalkotását és annak nyilvánosságra hozatalát, ez pedig garanciát jelenthet, hiszen az abban foglaltak be nem tartása adott esetben a banki magatartáskódex megszegésnek is minősülhet, ami a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szankcióját vonhatja maga után.

Hozzátette: rendelet előírja, hogy lakóingatlan értékesítése a jövőben csak nyilvános módon történhet, vagyis árverésen, pályázat kiírásával vagy versenytárgyalás lefolytatásával. Az ingatlanra azonos feltételek mellett bárki ajánlatot tehet - ismertette a részleteket a szóvivő.

Közölte: olyan nyilvános értékesítési formát kell választani, amely egyben azt is biztosítja, hogy a lakóingatlan fekvése szerinti önkormányzat az ingatlanra vonatkozóan kapott legkedvezőbb ajánlatot megismerhesse, és annak ismeretében harminc napon belül nyilatkozhasson.

A kormányszóvivő ismertette: a mostani módosítás szerint elég lesz, ha az adós azt vállalja, hogy abban az esetben, ha mégsem az önkormányzat veszi meg az ingatlant, akkor kiköltözik.

Utalt arra, hogy tipikus esetben a szerződésben az ügyfél azt vállalja a bank felé, hogy végrehajtás esetén kiürített állapotban bocsátja a bank rendelkezésére a lakóingatlanát. Mindez – abban az esetben, ha az önkormányzat él az elővásárlási jogával – fölösleges terhet jelent az adósnak - fűzte hozzá.
 

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ÖNKORMÁNYZATOK
INGATLANJOG
JOGALKOTÁS