20 éves a Luxemburgi Elsőfokú Bíróság - Az Európai Bíróságról

2009.10. 6. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Szeptember 28-án az Európai Bíróság székhelyén, Luxemburgban az Elsőfokú Bíróság húszéves fennállását ünnepelték. Az évforduló alkalmából az európai és nemzetközi intézmények képviselői, a tagállamokból meghívott jogászprofesszorok, bírák, ügyvédek részvételével kerekasztal-beszélgetéseket rendeztek – „Az igazságszolgáltatás minősége”, valamint „Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés” címmel.

„Az igazságszolgáltatás minősége – minőségi kritériumok” című kerekasztal beszélgetésen felszólalt Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság elnöke is.

Az 1952-es Párizsi Szerződés alapján létrehozott Európai Bíróság az egyetlen olyan fórum, amely illetékes a közösségi jogrend értelmezésére és a közösségi intézmények által alkotott jogszabályok érvényességének vizsgálatára. A luxemburgi székhelyű ítélkező testület a garancia arra, hogy egységesen értelmezzék és alkalmazzák az Európai Unió valamennyi tagállamában a közösségi jogot, amelynek elsőbbségét egy konkrét ügy kapcsán az Európai Bíróság mondta ki. A bíróság előtti egyik legfontosabb eljárás, ha az Európai Bizottság vagy bármely tagállam indít pert, mert úgy látja, hogy valamelyik tagország nem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit. Magánszemély is fordulhat keresettel a testülethez, ha úgy érzi, hogy a közösségi intézmények valamely döntése közvetlenül és személyesen sérti őt.

Az Európai Bíróság huszonhét bírából és nyolc főtanácsnokból áll, akiket a tagállamok kormányai egymással egyetértésben hat évre neveznek ki. (Magyar részről 2004. május 11-től Juhász Endre tagja a bíróságnak.) A bírák maguk közül választják meg három évre a bíróság elnökét. Az elnök – jelenleg Vassilios Skouris – irányítja a bíróság munkáját és szervezeti egységeit, elnököl a legnagyobb létszámú ítélkező testületekben. A főügyészek a bírákkal egyidejűleg vizsgálják meg a bíróság elé kerülő eseteket, a tárgyalás folyamán kifejtik véleményüket, és írásbeli véleményt terjesztenek a bíróság elé. A főtanácsnokok tagjai a bíróságnak, de nem vesznek részt sem a véleményformálásban, sem pedig a szavazásban.

Az Európai Bíróság munkáját 1989 óta az Elsőfokú Bíróság segíti, amelynek huszonhét tagját a tagországok nevezik ki hat évre. (Magyar részről 2004. május 12-től Czúcz Ottó volt alkotmánybíró a tagja a bíróságnak.) Az Elsőfokú Bíróság létrehozásával kétszintű igazságszolgáltatási rendszer jött létre: az Elsőfokú Bíróság által első fokon elbírált ügyekben – kizárólag jogi kérdésben – az Európai Bírósághoz lehet fellebbezni. A bírák kinevezésük utáni első nyilvános bírósági ülésen a következő szövegű esküt teszik: „Esküszöm, hogy hivatalomban pártatlanul és felelősségteljesen járok el és a tanácskozási titkot megőrzöm.” Az eskü szövege is híven tükrözi, hogy a bírák eljárásuk során nem képviselhetik hazájuk érdekeit, hanem pártatlanul kötelesek ítélkezni. Az Elsőfokú Bíróságnak jelenleg Marc Jaeger az elnöke.

Rengeteg érdekes ítélet születik Luxembourgban. 1964-ben a Costa-ügyben a bíróság kimondta a közösségi jog belső jogszabályokkal szembeni elsődlegességét. Ebben az ügyben egy olasz bíróság azt a kérdést terjesztette a bíróság elé, hogy az elektromosenergia-termelési és -szolgáltatási ágazat államosításáról rendelkező olasz törvény összeegyeztethető-e az EGK-Szerződés bizonyos rendelkezéseivel. A bíróság – a valamennyi tagállamban egységes módon alkalmazandó közösségi jogi rendszer sajátos jellegére alapozva – bevezette a közösségi jog elsődlegességének elvét. 1991-ben a Francovich és társai ügyben a bíróság újabb alapfogalmat határozott meg, nevezetesen a tagállam egyénnel szembeni felelősségének fogalmát, amely azokkal a károkkal kapcsolatos, amelyeket valamely tagállam a közösségi jog megsértésével okoz magánszemélyeknek. 1991 óta az európai polgárok tehát kártérítés iránti keresetet nyújthatnak be a valamely közösségi jogi rendelkezést megsértő tagállam ellen.

Számos magyar vonatkozású ügyben született ítélet. Például 2007 őszén a bíróság kimondta, hogy nem ellentétes az uniós joggal a magyar iparűzési adó. Ezzel a luxembourgi bírák több éves jogvitát zártak le.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA